Több német baloldali politikus úgy véli, hogy jelentősen megugrott azon európai kormányzatok száma, amelyek nem képesek garantálni az alapvető emberi jogok érvényesülését. Emiatt egy EU-szintű „Alapjogi Paktum” létrehozását szorgalmazzák. Ez a lépés azonban csorbítaná a nemzetállamiság fogalmához tapadó szuverenitás jogát, illetve olyan hatáskör kiterjesztéssel járna, ami a szupranacionális elveket vallók táborát erősítené.
A Tagesspiegel e heti számának véleményrovata közli Sabine Leutheusser-Schnarrenberger (FDP) volt igazságügyminiszter és Julian Jakob, az FDP parlamenti frakciójának EU-szóvivője javaslatát, miszerint határozott reformokra szorul az EU-s alapjogvédelem. A két politikus szerint egy új, uniós szintű demokráciavédelmi mechanizmust kell kiépíteni, mivel egyre több kormány destabilizálja a jogállamiság kereteit és a demokratikus működést. A szerzők szerint a multilaterális világrend visszaszorulásával párhuzamosan egyre kevésbé jellemző, hogy az állami vezetők ezen sarokpontok mentén szervezik egy-egy ország jogvédelmi rendszerét, demokratikus berendezkedését. Úgy látják, hogy amióta Magyarországon, Lengyelországban és Romániában nem működik a hatalmi ágak elválasztása, és korlátozottan érvényesülnek az állampolgári jogok, azóta ez a folyamat Európát is fenyegeti.
Az Alapjogi Paktum létrehozását azzal indokolják, hogy veszélyes lehet, ha a modern digitális technológiák olyan kormányok kezébe jutnak, amelyek nem tartják be az alapjogokat (lásd például a spanyol metróban a bliccelők kiszűrésére alkalmazott arcfelismerő rendszert). Az Alapjogi Paktum felett őrködők az Európai Alapjogi Ügynökség elemzéseit alapul véve értékelnék a tagállamokban a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok érvényesülésének helyzetét. Az értékelés a 7. cikk szerinti eljárás alapját is képezhetné, illetve a kapott adatok az EU pénzügyi forrásaihoz való hozzáférés feltételéül is szolgálhatnának. Az Európai Bizottság hatásköre arra is kiterjedne, hogy a Paktum megsértése esetén olyan speciális kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen, amely során pénzügyi szankció kiszabására is javaslatot tehet az érintett tagállam ellen. Emellett a Paktum arra is kötelezné az EU-t, hogy csatlakozzon az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, és számos tagállam számára előírná, hogy ratifikálja az EU Alapjogi Chartáját. A javaslat tehát nemcsak a nemzetállami szuverén érdekeket sértené, hanem szupranacionális erővel kényszerítené a tagállamokat arra, hogy jelen esetben egy nemzetközi szerződéshez csatlakozzanak.