Franciaország megálljt parancsolt Magyarország ügyében – ez az Európai Unió jövőjét is befolyásolja
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Brett Kavanaugh megválasztása kapcsán egyre nagyobb figyelem összpontosul az USA-beli Konzervatív Jogi Mozgalomra. A Precedens is írt róla, miért jelent korszakhatárt az új főbíró kinevezése. Jesse Merriam politológus szerint azonban bár a mozgalom valóban rendelkezik eredményekkel, messze túlzás azt állítani, hogy sikerült fordítani az USA-beli jogi gondolkodás irányán.
A Precedens is több cikket szentelt annak a témának, hogy mennyire fontosak az egyes jogi irányzatok az Egyesült Államok politikai életében. A hatvanas évek liberális jogi fölénye óta megszerveződött a Konzervatív Jogi Mozgalom és annak intézményes formája, a Federalist Society. Mivel egy-egy bírósági döntés hatalmas politikai hullámokat vethet, és politikai döntéseket írhat felül a tengerentúlon, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a törvények milyen szellemű értelmezését végzik a bíróságok és személy szerint az egyes bírák. Ezt ismerte fel a mozgalom, amely a hetvenes évek vége óta igyekszik egyre több konzervatív beállítottságú bírát „kinevelni” az Egyesült Államokban.
Jesse Merriam, a Marylandi Loyola Egyetem adjunktusa szerint azonban az összkép közel sem ilyen egyértelmű. Ő mindezt úgy fogalmazta meg, hogy ha a Konzervatív Jogi Mozgalom eredményeire gondol, Maurits Cornelis Escher híres grafikája [borítóképünk] jut eszébe, amelyen egymás negatívjaiként értelmezett fekete és fehér madarak szállnak ellentétes irányba. Merriam ezzel azt akarja kifejezni, hogy a mozgalom nemcsak konzervatív, de liberális tendenciákat támogató bírókat is kinevelt.
A szövegből jól látszik, hogy Merriam konzervativizmusa erősen tradicionális – ő maga is így jellemzi magát – ezért sok szempontból elégedetlen a mozgalom teljesítményével. Kritikáit azonban statisztikákkal is alátámasztja, amelyek akár meggyőzőek is lehetnek.
Továbbra is a baloldal kezében van a jogoktatás
Merriam szerint a Konzervatív Jogi Mozgalom egyik legfontosabb feladata az lett volna, hogy egyensúlyt teremtsen a baloldali és a konzervatív beállítottságú jogi oktatók számarányában az Egyesült Államokban. Merriam szerint azonban nem sikerült e célkitűzést teljesteni: egy közelmúltbeli tanulmány szerint ugyanis a jogi oktatók 82 százaléka jelenleg is demokrata szavazóként azonosítja magát. A Georgetowni Egyetem jogi karának professzora pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 119 oktatóból 117 demokrata szavazó. Merriam felveti, könnyen lehet, hogy a demokrata fölény az egyes intézményeket tekintve még meghatározóbb, és az USA 18 százaléknyi konzervatív jogoktatója csak néhány, dedikáltan jobboldali intézményben oktat. Ilyen értelemben a konzervatív mozgalom messze nem ért el olyan eredményeket, mint elsőre gondolnánk.
A libertáriusok nem konzervatívok
Merriam arra is felhívja a figyelmet, hogy sok statisztika módszertani okokból a libertáriusokat is konzervatívnak számolja, mivel ez a csoport is – hasonlóan az angolszász konzervatív hagyományokhoz – az alacsony adókat és kiterjedt szabadkereskedelmet preferálja. Társadalmi értelemben azonban a libertáriusok inkább a progresszív oldalhoz köthető értékeket vallanak, azaz támogatják az azonos neműek házasságát vagy az abortuszszabályozás liberalizációját. Utóbbi szempontok miatt pedig egyáltalán nem tekinthetőek klasszikus értelemben vett konzervatívnak. Feltehetőleg tehát az egyetemi oktatók és a bírák között is kevesebb a társadalmi értelemben is konzervatív beállítottságú személy, mint azt a hivatalos statisztikák sugallják.
Kevés a valóban konzervatív bíró
A konzervatív mozgalom zászlóshajójának tekintett Federalist Society egyik legnagyobb eredményének tartják, hogy sorra meg tud nevezni szakmailag alkalmas, világnézetében konzervatív jelölteket az amerikai legfelső bíróság tagjai közé. Merriam azonban árnyalja ezt a képet. Rámutat, hogy a Konzervatív Jogi Mozgalom kora éveit is ideszámítva a mozgalom 13 főbíró-jelöltet szállított a Republikánus Párt számára, azonban mindössze 5 olyan főbíró volt, aki következetesen konzervatív álláspontot képviselt. A többiek inkább ingadoztak a markánsan baloldali és a konzervatív nézetek között. Merriam szerint azonban ez a „mérleg nyelve-attitűd” inkább a baloldali nézetek érvényesüléséhez vezetett.
Összegzés
Merriam álláspontja markánsan tradicionális konzervatívként jellemezhető. Szerinte a legnagyobb gond, hogy a konzervativizmus eredeti formája feloldódott a baloldaliakkal és liberálisokkal folyatott vitában. Ennek eredménye, hogy a Konzervatív Jogi Mozgalom sikere is csak felemás, mivel a tradicionális konzervativizmusértelmezés nem része sem a Mozgalom, sem a Federalist Society gondolkodásának.