Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Szocsiban megállapodott, hogy országaik október 15-ére demilitarizált ütközőövezetet hoznak létre Idlíb tartományban a szíriai kormányerőket és a lázadókat elválasztó demarkációs vonal mentén.
Törökország és Oroszország megállapodott az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban létrehozandó demilitarizált ütközőövezet határairól – közölte pénteken a török védelmi minisztérium.
A tárca azt írta, hogy szeptember 19. és 21. között török és orosz katonai illetékesek egyeztettek egymással az ügyről Ankarában. Hangsúlyozták: az övezet határainak meghatározásakor figyelembe vették a térség földrajzi adottságait és a lakott területek elhelyezkedését. A török védelmi minisztérium közlését pénteken napközben a Szarajevóban tartózkodó orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is megerősítette.
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Szocsiban megállapodott, hogy országaik október 15-ére demilitarizált ütközőövezetet hoznak létre Idlíb tartományban a szíriai kormányerőket és a lázadókat elválasztó demarkációs vonal mentén. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig nem sokkal később bejelentette, hogy a szíriai kormányerők a korábbi tervekkel ellentétben nem indítanak offenzívát a lázadók utolsó bástyájának számító Idlíb ellen.
A hétfői megállapodás értelmében orosz és török katonák közösen járőröznek majd a kormánycsapatokat és a lázadókat elválasztó, 15-20 kilométer hosszú zónában, amelyből ki fogják vonni a radikális ellenzék, egyebek között a Dzsabhat Fatah es-Sám elnevezés használatára áttért an-Nuszra Front dzsihadista csoport fegyvereseit. Október 10-éig Erdogan javaslatára az övezetből ki kell vonni a nehézfegyvereket; a tankokat, a sorozatvetőket, az ágyúkat és az aknavetőket.
Míg Oroszország és Irán Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatait, Törökország a mérsékelt ellenzéket támogatja a konfliktusban. A dél-amerikai Suriname fővárosában, Paramaribóban tartózkodó Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken jelezte: szeptember 23. és 27. között Erdogannal utazik New Yorkba az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszakára, amelynek keretében egy háromoldalú találkozón orosz és iráni kollégájával is értekezik majd Szíriáról.
Cavusoglu azt mondta, hogy a demilitarizált ütközőövezet létrehozását követően a tűzszünet teljes megteremtésére és a politikai rendezésre kell összpontosítani. Miközben az egyik oldalról a terrorizmus különféle formáival harcolunk, a másik oldalról együtt kell erőfeszítéseket tennünk Szíriában a tartós béke érdekében – fogalmazott a török külügyminiszter, hozzátéve, hogy az alkotmányozó bizottság felállításához nemcsak Törökország, Oroszország és Irán, hanem „mindenki” támogatása feltétel.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
Most már nem titkolózik az orosz elnök.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Azzal vádolják Moszkvát és Budapestet, hogy politikai célokra használják fel a hadifoglyok ügyét.
Egy szentendrei ház ablakából lőtt a támadó.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
