Ukrajnában az oroszok egyre elszántabbakká válhatnak
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Oroszország egyeztetni kíván a Nyugattal a szíriai menekültek hazatéréséről – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Oroszország egyeztetni kíván a Nyugattal a közös alapelvekről a szíriai menekültek hazatérése terén folytatandó együttműködés ügyében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy ifjúsági fórumon a Vlagyimir megyei Dvornyikiben.
Lavrov arról számolt be, hogy a témát, amely különleges jelentőséget nyert a július 16-i helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozót követően, Izraelben, Németországban és Franciaországban is megvitatta, amikor a közelmúltban látogatást tett ezen országokban Valerij Geraszimov vezérkari főnök társaságában. „Ez a probléma nemcsak az európaiak, hanem az egész közel-keleti térség számára is élesen vetődik fel” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Más témákról szólva megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a világpolitika „régi központjai” óhatatlanul ellen fognak állni „a több központú, demokratikus, igazságosabb” világ kialakulásának. A miniszter szerint az új rend a kínai és indiai gazdasági központ felemelkedésétől, valamint attól a pillanattól vette kezdetét, hogy „Oroszország megszűnt szégyelleni gyökereit, azonosságát, civilizációs identitását”. Mint mondta ebben a helyzetben ismét rendkívüli jelentőséget nyer az ENSZ Alapokmánya, amely egyebek között rögzítette az államok szuverén egyenlőségének sérthetetlenségét, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvét.
Hangot adott meggyőződésének, hogy a G20 csoport, amelyet eredetileg a nemzetközi gazdaság és pénzügyi rendszer problémáinak kezelésére hoztak létre, mind nagyobb figyelmet fordít majd a politikai problémákra. Rámutatott, hogy a tömörülés a konszenzus elve alapján működik.
Lavrov azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az ENSZ-ben akadályozza a kibertérbeli felelősségteljes magatartás alapszabályainak kidolgozását, amire Oroszország tett javaslatot, közösen a Sanghaji Együttműködési Szervezettel és a BRICS-országokkal. Közölte, hogy Moszkva az év folyamán szerződéstervezetet fog a világszervezet elé terjeszteni a kibertérbeli bűnözés megelőzéséről.
Lavrov azt hangoztatta, hogy a Krím Oroszországhoz történő „visszatérése” – a félsziget Ukrajnától való elcsatolását az ENSZ-tagállamok túlnyomó többség nem ismerte el – egybeesik mind a terület, mind az orosz lakosság törekvéseivel. Felszólította a nyugati politikusokat és üzletembereket, hogy keressék fel a Krímet és személyesen győződjenek meg róla: nem megszállás történt.
Kifogásolta, hogy a Nyugat részéről már 2004-ben, az első nagy kijevi Majdan-tüntetések idején olyan kijelentések hangzottak el, melyek szerint Ukrajnának választania kell Oroszország és Európa között. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, „nyugati kollégái” elméjében szerinte még mindig tartja magát ez a logika.
Megítélése szerint a nyugati országok képviselői kezdik megéretni, hogy a jelenlegi ukrán „rezsim” képtelen végrehajtani mind a bel-, mind a külpolitikai megállapodásokat.
„Nyugati partnereink értik, hogy (Petro) Porosenko (ukrán elnök) a minszki megállapodások minden pontja esetében megállapodás-képtelen, értik, hogy nem képes ellenőrzése alatt tartani a nemzeti radikálisokat. Ennyi idő alatt a Nyugat meggyőződött arról is, hogy Porosenko a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által követelt reformok kérésében is megállapodás-képtelen” – hangoztatta.
Lavrov szerint a Nyugat azért engedékeny Porosenkóval szemben, mert az ukrán elnök ki nem mondottan részese az Oroszország „feltartóztatását” célzó projektnek.
(MTI)