A német alkotmánybíróság kimondta: nem ellentétes az alaptörvénnyel egy terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott közveszélyes külföldi kitoloncolása akkor sem, ha halálbüntetés fenyegeti hazájában.
Nem akadályozhatja meg feltétlenül a terrorveszélyes külföldiek kitoloncolását, hogy a hazájukban létezik a halálbüntetés intézménye – döntött hétfőn a német alkotmánybíróság.
A testület kimondta, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel egy terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott közveszélyes külföldi kitoloncolása akkor sem, ha halálbüntetés fenyegeti hazájában, amennyiben biztosított, hogy az esetleges halálbüntetést nem hajtják végre, és biztosított az is, hogy van jogi és tényleges lehetősége arra, hogy visszanyerje szabadságát.
Az alkotmánybíróság a döntéssel elutasította egy tunéziai állampolgár keresetét, aki a hazatoloncolását akarta megakadályozni. Az indoklásban kiemelték az ügy előző szakaszában eljáró szövetségi közigazgatási bíróság megállapításait, amely szerint Tunéziában nem hajtják végre a jogerősen kiszabott halálbüntetéseket, hanem államfői kegyelemmel életfogytiglani szabadságvesztés büntetéssé változtatják, és az elítélt a büntetés első 15 évének letöltése után egy újabb eljárás megindításával visszanyerheti a szabadságát.
A 37 éves tunéziai férfi álnéven, menedékkérőként érkezett Németországba 2015-ben. Szíriai állampolgárnak mondta magát. A német hatóságok nyomoznak ellene az Iszlám Állam nevű terrorszervezet támogatásának gyanújával, a tunéziai hatóságok pedig 2016-ban a kiadatását kérték, arra hivatkozva, hogy a tuniszi Bardo Múzeumban 2015 márciusában elkövetett, 21 halálos áldozatot követelő terrortámadás felelősei között van.
Az alkotmánybírósági döntés megnyithatja az utat egy sor további ügy lezárásához, például az al-Kaida iszlamista terorrszervezet néhai vezetője, Oszama bin Laden egyik állítólagos volt testőrének esetében. A 42 éves tunéziai férfi ügye csaknem egy évtizede húzódik, és országos feltűnést keltett a napokban, mert a német sajtó megírta, hogy szociális segélyből él, és a hatóságok nem tudják eltávolítani az országból.
Helmut Teichmann, a szövetségi belügyminisztérium államtitkára május elején elmondta: amennyiben az alkotmánybíróság a tárca várakozásának megfelelően arra a megállapításra jut, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel a kitoloncolás olyan országokba, ahol jogilag még létezik a halálbüntetés, de gyakorlatilag már nincsen, a hatóságok ismét elindítják a közveszélyes iszlamistaként számon tartott tunéziai férfi hazatoloncolására irányuló eljárást, és még az idén nyáron vissza is juttathatják az észak-afrikai országba.
(MTI)
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Montenegróban alapos vizsgálatot ígértek.
Gulyás Virág, a Mandiner munkatársa több külföldivel is beszélgetett Budapest utcáin, akik mind-mind pozitívan nyilatkoztak a Magyarországon tapasztaltakról.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
Elképesztő lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot egy drámai pillanatban.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
