Az iszlám szélsőséges irányzatának 11 ezer regisztrált követője van.
Az utóbbi öt évben megduplázódott Németországban leginkább elterjedt szélsőséges iszlám vallási irányzat, a szalafizmus híveinek száma – írta szerdán a Der Tagesspiegel című német lap biztonsági forrásokra hivatkozva.
A beszámoló szerint a tartományi alkotmányvédelmi hivatalok helyzetjelentései alapján az idei első negyedév végén 11 ezer szalafista volt az országban, ami új történelmi csúcs és a kétszerese a 2013-ban regisztrált 5500-nak.
Azonban a növekedés üteme lassult, és a szalafisták egyik legfontosabb központjaként számon tartott Észak-Rajna-Vesztfáliában megállt, a tartományban 2017 végén és három hónappal később is 3000 szalafistát regisztráltak.
A szalafizmus a világi államot elutasító és az iszlám jogrend, a saría alapján álló vallási mozgalom. Képviselői vagy társadalmi-politikai eszközökkel igyekeznek elérni céljukat, a saríára alapozott állam felépítését, vagy pedig erőszakkal, terrorral.
A belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hivatalok szerint az irányzat terjedése azért is gond, mert bővíti az iszlamista terroristák úgynevezett toborzási bázisát. Szakértőik tapasztalatokon alapuló „ökölszabálya” szerint nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.
A Der Tagesspiegel beszámolója szerint a szalafisták eloszlása igen egyenlőtlen az országban, a keleti tartományokban, a volt NDK területén igen ritkán fordulnak elő, így például Brandenburgban 100 ilyen embert tartanak nyilván.
Növekedés leginkább a kisebb tartományokban, például Hamburgban tapasztalható. Az ország északi részén fekvő kikötővárosban a szalafisták száma a tavalyi 730-ról 798-ra emelkedett. A csoport nagyjából felét, 434 embert sorolnak dzsihadisták, vagyis a vallási elvek érvényesítéséért erőszakra is hajlandó szalafisták közé.
A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4,5 millió muzulmán él, többségük török.
(MTI)
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Egyre inkább a jobboldal és az establishment harcává válik a német politika.
A brüsszeli elit és az európai vezetők magyar kormányfő fejét követelik, amiért számára nem Ukrajna, hanem Magyarország az első. Zelenszkij Magyarország elleni olajblokádjáról természetesen egyikőjük sem beszél.
A történelmi mintázatok egyszerűek, sajnos a Tisza Párt szavazói is.
Ezek után pisloghat Merz.
A különbség mögött rendszerszintű okok rajzolódnak ki.
Bírósági döntés tiltotta meg, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi archívumaiból kikérjen a sajtó a volt kancellárra vonatkozó dokumentumokat.
A külügyminiszter világossá tette, mindaddig amíg Ukrajna olajblokád alá tartja Magyarországot, addig hazánk semmilyen uniós hitelhez nem járul hozzá.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 54. rész.
