James Mattis a képviselőházi bizottság előtt megvádolta Oroszországot, hogy „cinkos” a szíriai vegyifegyver-készlet megőrzésében.
„Úgy gondolom, hogy vegyifegyver-támadás történt Szíriában és keressük a tényleges bizonyítékokat” – jelentette ki James Mattis védelmi miniszter csütörtökön a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán.
A tárcavezető leszögezte: bármilyen amerikai katonai csapásnak célja a szíriai háború olyan mértékű „elszabadulásának” megelőzése, amelyben részt venne Oroszország, Irán, Törökország és mások is. Ugyanakkor hozzátette: az Egyesült Államok még nem hozott döntést a katonai csapásról.
James Mattis a képviselőházi bizottság előtt megvádolta Oroszországot, hogy „cinkos” a szíriai vegyifegyver-készlet megőrzésében. A miniszter hétfőn újságíróknak már utalt arra, hogy Moszkva 2013-ban – a Damaszkusszal kötött egyezség értelmében – kezességet vállalt a szíriai vegyifegyver-készlet megsemmisítéséért.
A miniszter szerint a nemzetbiztonsági tanács még a nap folyamán tárgyal minderről.
Miközben – az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint – Washington a szír partok közelébe rendelte a Donald Cook rombolóhajót, fedélzetén 60 darab Tomahawk robotrepülőgéppel és útban van Szíria felé a Harry Truman repülőgép-hordozó anyahajó is, Donald Trump elnök csütörtök reggeli Twitter-bejegyzésében arról írt, hogy a Szíria elleni csapás vagy nagyon rövid időn belül, vagy sokára következhet be. „Soha nem mondtam, mikor kerül sor a Szíria elleni támadásra. Lehet, hogy nagyon hamar, lehet, hogy egyáltalán nem hamar” – fogalmazott a mikroblog-bejegyzésben.
Később az elnök újságírókkal közölte: csütörtökön „egy sor megbeszélést tartunk Szíriáról, majd meglátjuk, mi lesz”. Hozzátette: „elég gyorsan kell döntést hoznunk”.
Paul Ryan, a képviselőház elnöke, szintén újságíróknak, kijelentette: az Egyesült Államoknak kötelessége a Szíriának adandó nemzetközi válasz irányítása és Donald Trump elnöknek megvan a felhatalmazása a katonai erő alkalmazására, nincs szükség hozzá a törvényhozás hozzájárulására.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Amennyiben az oroszok jól látják a helyzetet, tényleg nagy bajban lehet Ukrajna.
Vitalij Klicsko szerint ez a támadás volt az eddigi legfájdalmasabb, be is mutatták a pusztítás következményeit – mutatjuk a legolvasottabb pénteki híreinket.
Hatalmas sztárok maradnak le Milánóról.
A geopolitika világa elvileg a végletekig komoly terep: háborúk, nagyhatalmi érdekek, energia, pénz és technológia határozzák meg a mozgásteret. Közép-Európában azonban régóta tudjuk, hogy a legvéresebb komolyság gyakran elfedi a lényeget – és éppen az irónia, a humor képes megmutatni, hogyan is működik valójában a világrend átalakulása.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
Tizennegyedik napja tartanak az Iránt megrázó kormányellenes tüntetések, amelyek már több mint száz városra terjedtek ki. A hatóságok internet- és telefonleállással válaszoltak, miközben Donald Trump nyíltan megfenyegette az iráni vezetést, Ali Hamenei pedig külföldi beavatkozással vádolja a tiltakozókat.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
