Nem adott át Hillary Clintonra nézve terhelő adatokat Natalija Veszelnyickaja az ifjabbik Donald Trumpnak. Az ügyvédnő azt nyilatkozta, egy rejtélyes körülmények között meghalt orosz ügyvéd, Szergej Magnyitszkij ügyével kapcsolatban bukkant új fejleményekre, melyeket meg akart osztani az elnökjelölt fiával.
Nagy botrányt kavart az Egyesült Államokban az a hír, miszerint ifjabb Donald Trump az elnökválasztási kampány idején találkozott egy orosz ügyvédnővel. Akkor Natalija Veszelnyickaja Hillary Clintonra nézve terhelő adatokat ígért az elnökjelölt fiának, most viszont az orosz állami televízióban azt nyilatkozta, csak „segítséget kért” az ifjabbik Trumptól, terhelő adatokról pedig szó sincsen.
„Segítséget kértem ahhoz, hogy elterjesszem azt a történetet, melyre a szakmai munkám során bukkantam rá” – mondta az ügyvédnő. Úgy fogalmazott, egy ügyfele, a pénzmosással gyanúsított Gyenyisz Katsziv nevében találkozott Trumppal. Katsziv neve a 2012-ben az Egyesült Államokban elfogadott, úgynevezett „Magnyitckij-törvény” által szankcionált személyek között is szerepelt.
De mi is az a Magnyitckij-törvény? Szergej Magnyitszkij egy orosz ügyvéd volt, aki az orosz hivatalnokokat is érintő adócsalások kivizsgálásával vált ismertté. Miután az orosz államnak kényelmetlenné vált a jelenléte, bebörtönözték, ahol a súlyos betegségei ellenére hónapokig nem kapott megfelelő orvosi ellátást. Csaknem egy évvel bebörtönzése után, 2009 novemberében Magnyitszkij rejtélyes körülmények között halt meg egy moszkvai börtönben. Az ügy nagy port kavart, így eljutott az Egyesült Államok Képviselőházának Külügyi Bizottsága elé is, ahol törvényt dolgoztak ki az ügyvéd haláláért okolható orosz hivatalnokok szankcionálása érdekében – eszerint az érintettek nem használhatták az Egyesült Államok banki rendszereit, és az országba sem léphettek be.
Veszelnyickaja azt nyilatkozta, William Browderrel, Magnyitszkij munkaadójával kapcsolatban akart beszélni az ifjabbik Trumppal. Az ügyvédnő Browdert „pénzügyi csalónak” nevezte, az elnökjelölt fiával való találkozást pedig teljesen ártalmatlannak tartotta.
Teljes mértékben tagadta Veszelnyickaja, hogy a találkozónak bármilyen köze lett volna Trump riválisához, vagy az elnökválasztáshoz. Az ifjabbik Trump is ezt erősíti meg, mondván, hogy az ügyvédnő a találkozáskor arról az oroszországi törvényről beszélt, amely tiltja az örökbefogadásokat amerikai családok számára. Donald Trump Jr. később úgy nyilatkozott, a találkozónak „nem volt jelentősége” és „felesleges” volt.
Az ügyvédnő kifejtette, azért találkozott az elnökjelölt fiával, mert a Kongresszus politikai okokból nem volt kíváncsi a Magnyitszkij-üggyel kapcsolatos vizsgálatára. „Nem akarják tudni az igazságot, csak ellenségekre van szükségük” – nyilatkozta Veszelnyickaja.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Európának „komolyan” kellene vennie az amerikai elnököt Grönland kérdésében J.D. Vance szerint.
Az elnök szerint akár évekig is eltarthat az amerikai felügyelet a dél-amerikai országban.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Az elemzők szerint egy hidegháborús megállapodás lehetővé teszi az elnöknek, hogy szinte tetszése szerint növelje az amerikai katonai jelenlétet.
Lesz itt elnökválasztás, de még népszavazás is.
Jöhetnek a másodlagos szankciók: az amerikai Kongresszus fellépne Oroszország támogatóival szemben.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
