A szentpétervári robbantás politikai és társadalmi következményeit boncolgatta keddi írásaiban az orosz sajtó.
A Kommerszant című napilap idézte Szergej Mironov parlamenti képviselőt, az Igazságos Oroszország párt vezetőjét, aki úgy vélekedett, hogy a terrorcselekmény célja Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett kihívás lehet. Pártjának képviselői viszont a lappal azt közölték, egyelőre nem kezdeményezik a terrorizmussal kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását.
Az ellenzék és a jogvédők ugyanakkor – a korábbi terrorcselekményekre adott válaszok tapasztalata alapján – úgy vélekedtek, a merénylet további hatósági szigorításokat eredményez majd. Az utóbbi öt évben is így történt – mondta Pavel Csikov, az Agora nevű orosz jogvédő szövetség elnöke.
Putin „a megmentő, a kemény kéz”
Emilija Szlabunova, a liberális ellenzéki párt, a Jabloko elnöke borzasztó tragédiának nevezete a történteket. Mint mondta: a terrorcselekmény politikai következményei a hatalom kezére játszanak. „Lehetővé teszi a hatalom számára a merénylettel kapcsolatos hisztéria fokozását, mondván, az ellenség köztünk van, már nemcsak a határon van, hanem már velünk együtt közlekedik a metróban” – fogalmazott Szalbunova. Hozzátette: azt lehet várni ezek után, ha Putyin indul az elnökválasztáson, ezt a történetet felemlegetik azzal, hogy „ő a megmentő, a kemény kéz”.
A Gazeta.ru hírportál úgy vélekedett, bárki is állt a terrorcselekmény mögött, világos, hogy megváltozik a politika napirendje: az elkövetkező időben az országba aligha fognak a korrupció elleni küzdelemről, az iskolások tiltakozásáról és a gazdasági nehézségekről beszélni.
A titkosszolgálatok felelőssége
A Vedomosztyi című napilap a titkosszolgálatok felelősségét kérte számon. A titkosszolgálatok csupán újabb jogköröket kapnak és újabb pénzeket. Orosz sajátosságként említve, hogy nincs nyilvános felelősségre vonás náluk. Soraikban utoljára csupán 1995-ben volt tisztogatás, azután, hogy 200 csecsen harcos támadta meg a dél-oroszországi Bugyonnovszk kórházát, majd elbarikádozta magát egy kórházban, ahol 1500 embert ejtettek fogságba. A túszdrámában 166-an haltak meg.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
A megmentett állatok gyapjújából a Rainbow Wool nevű termékcsalád készült.
Egy oknyomozó film feltépte a sebeket: bírók, ügyészek, politikusok és titkosszolgálati árnyak kerültek reflektorfénybe, miközben Romániában egyre többen érzik úgy, hogy az igazságszolgáltatás nem az igazságot szolgálja.
