Csütörtökön elkezdődött az EU-s állam- és kormányfők brüsszeli csúcsa, aminek első napirendi pontjaként újraválasztották Donald Tuskot volt lengyel kormányfőt az Európai Tanács elnökének. A mostani lengyel kormány Jacek Saryusz-Wolski személyében ellenjelöltet is indított, az esélytelennek tartott jelölt azonban csütörtökön végül visszalépett. A magyar kormány is Donald Tuskot támogatta. A későbbiekben gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekről, valamint az EU jövőjéről tárgyalnak a tagállamok vezetői.
A lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban – jelentették be csütörtökön Brüsszelben, röviddel az állam- és kormányfők tanácskozásának megkezdése után. A továbbiakban gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekről, valamint az EU Brexit utáni vízióiról értekeznek.
Donald Tusk, liberális konzervatív pártállású volt lengyel kormányfő 2014. december 1-től tölti be a testület elnöki tisztségét. Ezt a posztot az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre.
Lengyel csata
Az elemzők szinte biztosra vették Tusk újraválasztását annak ellenére is, hogy a lengyel kormány nemrégiben váratlanul bejelentette, Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet indít az Európai Tanács élére. A posztért így két lengyel jelölt „csapott össze”, az esélytelennek tartott Saryusz-Wolski azonban csütörtökön végül visszalépett. A szavazáson a 28 tagállami vezető közül 27-en Tusk mellett tették le a voksukat.
Orbán Viktor csütörtökön korábban kijelentette, mivel a magyar kormányzó pártok - a kereszténydemokraták és a Fidesz is – az Európai Néppárthoz tartoznak, ezért annak egyetlen közös jelöltjét fogja támogatni Magyarország. Az ezzel kapcsolatos vitákat pedig Magyarország meghagyja a lengyeleknek – tette hozzá. Vagyis a miniszterelnök nem támogatta az európai szövetségesének számító Jarosław Kaczyński vezette lengyel kormány ellenjelöltjét.
Orbán szerint magyar szempontból a menekült- és migrációs kérdés körül várható a legfontosabb vita az EU-csúcson, ugyanis Magyarország olyan régóta sürgetett jogszabályt fogadott el, amelynek lényege, hogy még az unió területén kívül választaná külön a tényleges menekülteket és a migránsokat. Hangsúlyozta, hogy a magyar jogszabályt érintő támadásokat ki kell védeni és be kell bizonyítani, hogy a magyar szabályozások az európai joggal összhangban vannak.
Mi marad a Brexit után?
A huszonnyolc tagállami vezető ezután a migrációs válság kezeléséről kezdtek tanácskozni: áttekintik a korábbi döntések végrehajtását, és sorra veszik a hiányosságokat. A következő napirendi pont a gazdaság, a munkahelyteremtés és a versenyképesség kérdése, amelynek során az egységes piac elmélyítésére is kitérnek. Ezek mellett várhatóan terítékre kerül még a közös biztonság- és védelempolitika, valamint az európai ügyészség létrehozásának kérdése. Egy munkavacsorán a résztvevők a továbbra is instabil nyugat-balkáni helyzetet fogják áttekinteni.
Pénteken már Theresa May brit kormányfő nélkül ülnek össze az Egyesült Királyság kilépése után „bennmaradó” huszonhetek vezetői, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről, illetve az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezendő március végi római csúcstalálkozó előkészítéséről egyeztessenek.
Sajtóhírek szerint a résztvevők között vita várható az európai projekt újraindításáról szóló nyilatkozat tartalmáról, amelyet a római találkozón fogadnának el. Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország például a többsebességes Európa gondolatát támogatja, a közép- és kelet-európai tagállamok azonban ezt hevesen ellenzik.
(MTI)
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Ejtsünk akkor néhány szót a beszédekről – s leginkább a Magyar Péter-i beszédről.
Öt pontban, miért is mutatja a hazai politikai trendek változását a Békemenet sikere.
Nem tudom, az ú.n. „megtévesztetteknek” jobban esik-e, ha simán lehülyézik őket, mint ha férgezik, részemről szoros a verseny.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
Magyar Péter egészen nevetséges dolgokat írt ki arról, hogy a Facebookon mennyien követték az ő rendezvényét.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
