Szijjártó: Magyarország legfontosabb partnere Németország

2016. április 04. 19:31

Politikailag és gazdaságilag is Németország Magyarország legfontosabb partnere Szijjártó Péter szerint, aki közös sajtónyilatkozatot tett Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel Berlinben. Steinmeier arról beszélt: a két nép kapcsolatának ki kell állnia a belpolitikát vagy a menekültpolitikát érintő hétköznapi nézeteltéréseket.

2016. április 04. 19:31

Magyarország számára Németország a legfontosabb partner politikailag és gazdaságilag is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Berlinben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése előtt. Szijjártó Péter a német külügyminiszter társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország sikere nagymértékben meghatározza Magyarország sikerességét. Sok minden összeköti a magyarokat és a németeket – tette hozzá, és minden magyar nevében kifejezte részvétét „két kiváló német külügyminiszter”, Hans-Dietrich Genscher és Guido Westerwelle halála miatt. A magyar emberek osztoznak a németek fájdalmában – húzta alá.

Magyarország és Németország kapcsolata tovább erősödik, 2015 a „rekordok éve volt”, történelmi csúcsra emelkedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom, a magyar export Németország irányába, és ismét Németországból érkezett a legtöbb külföldi beruházás - fejtette ki Szijjártó Péter. A napi együttműködésen túl Magyarország a kutatás-fejlesztésben és az oktatás továbbfejlesztésében is a német hagyományokra alapoz és a német vállalatokkal folytatott együttműködést tekinti irányadónak, így a magyar gazdaság jövőbeni versenyképességének is a magyar-német együttműködés jelenti az egyik legfontosabb összetevőjét – emelte ki a miniszter. Hozzátette, hogy Európa versenyképessége mellett Európa biztonsága is kiemelt pontja lesz a megbeszélésnek, és mindkét vetületben fontos az Európai Unió és Oroszország kapcsolata. Ebben a kérdésben Magyarország a „pragmatikus együttműködés újjáépítésének lehetőségét” szeretné felvetni – mondta Szijjártó Péter.

Európa biztonságát illetően Magyarország és Németország egyetért abban, hogy az EU külső határait meg kell védeni – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy Magyarország „mindig is élen fog járni a schengeni szabályok betartásában”. Magyarország egyetért azzal a „széles európai konszenzusnak örvendő állásponttal is”, hogy Európa déli, délkeleti szomszédságában kezelni kell a válságokat és minél szélesebb körű összefogást kell létrehozni Szíria békéjének megteremtéséért. Magyarország azt is vallja, hogy megfelelő módon kell támogatni a Szíria körül elhelyezkedő országokat, mert Európa felelőssége abban áll, hogy a Szíriát és más háborús övezeteket elhagyni kényszerülő emberek minél közelebb tudjanak maradni otthonaikhoz és minél hamarabb vissza tudjanak térni oda – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Elmondta, hogy Magyarország nagyra értékeli a német diplomácia teljesítményét az Európa déli és délkeleti szomszédságában zajló stabilizációs folyamatokat és az utóbbi időszak legfontosabb multilaterális egyezményeit illetően. Hozzátette, hogy a megbeszélésen érintik majd a NATO-bővítés témáját, amellyel kapcsolatban Magyarország reméli, hogy az észak-atlanti szövetség fenntartja a „nyitott kapuk politikáját”.

Frank-Walter Steinmeier nyilatkozatában kiemelte, a múlt héten elhunyt Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter rendkívül erősen kötődött Magyarországhoz és nagyon hálás volt az 1989-es határnyitásért, amelyet az európai szolidaritás bátor példájának tartott. Németország az „európai hétköznapokban néha jelentkező, és a menekültkérdés ügyében kétségtelenül fennálló” nézeteltérések ellenére hálás Magyarországnak a határnyitásért, és soha nem felejti el azt a bátor kiállást, amellyel a magyarok segítették a németeket. Hozzáfűzte, hogy a két nép kapcsolatának ki kell állnia a belpolitikát vagy a menekültpolitikát érintő „hétköznapi nézeteltéréseket”.

A menekültválság kezeléséről szólva rámutatott, hogy most kezdődik a közös, „összeurópai” megállapodások hatékonyságának vizsgálata, tesztelése, ami éppúgy vonatkozik a szíriai béketeremtésre, a Szíria térségében fekvő országok és Görögország támogatását célzó kezdeményezésekre, mint az EU-Törökország megállapodásra. A Görögországba illegálisan átkelő menekültek Törökországba visszaszállítását, és Törökországban tartózkodó szíriai menekültek legális befogadását célzó programmal kapcsolatban kiemelte, hogy a végrehajtás első napja sem telt még el, így korai lenne mérleget vonni.

Frank-Walter Steinmeier elmondta, hogy magyar kollégájával egyebek mellett az ukrán válságról és az örmény-azeri konfliktus kiújulásáról is tárgyalnak majd.

Összesen 85 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
áfonya
2016. április 05. 14:27
Megdöbbentő adat szivárgott ki a német belügyminisztertől. http://meteon.org/2016/04/05/katasztrofahoz-vezezeto-megdobbento-adatot-hozott-nyilvanossagra-a-nemet-belugyminiszter/
moha
2016. április 05. 11:36
...a "fülkeforradalmi szabadságharc" centrális eszenciája:.." Magyarország legfontosabb partnere Németország" mi lenne , ha a "nem leszünk gyarmat" helyett azt mondanátok...hogy "gyarmat leszünk"...: " Magyarország Németország legfontosabb perifériája"...ez sokkal jobban megfelel az tényeknek, az állapotoknak...
Morgen
2016. április 05. 10:55
Tetszik, nem tetszik, mi szegény rokonként csatlakoztunk az azelőtt mélyen megvetett, "rothadó" Nyugathoz. Magyarország szavazhatott, szavazott is, ezáltal bekerültünk egy olyan rendszerbe, amelyikben a nyugati tagállamok a fejlettségük, összefogásuk eredményeként olyan gazdasággal rendelkeztek, amelyik piacot keresett. A magyar szavazóknak eszük ágában sem volt arról tájékozódni, hogy hová is lépünk be a hamuba sült pogácsánkkal. Erre még rátetézett az az irgalmat lopás-halmaz, amit szintén a választók hagytak jóvá. Hiába mondták a józanabbak, hogy mindebbe beledöglünk. A nép és az általa választott uralkodó réteg csak ment egyenesen tovább, a nép fel sem mérte, mitől fogják megszabadítani az ipar és a mezőgazdaság terén, a szolgáltatásokról nem is beszélve. A módszer váltók viszont világosan látták, hogy mi az érdekük. Manapság arról van szó, hogy valahogyan utol kellene érni a Nyugatot, de a Nyugat "jóindulata" nélkül még magunkhoz képest is lemaradásban lennénk, mert a felső réteg és a középréteg kialakítása irgalmatlan veszteséget okozott a lecsúszásra ítélt, mindent megszavazó népnek. Németország nem tett mást, mint kihasználta és okosan használta fel a nép döntését. Olyan okosan, hogy nélkülük csak madárfüttyöt hallgathatna ez a liberál-turbózott, agyilag az orráig sem látó népség. Nemzet már régen nincs, nem is lesz. Hozzá kell szokni, hogy amit elszalasztunk, az végképp elillan. Lehet köpködni, lehet bármit tenni, a tőkések akkor is a pofánkba röhögnek, mert mi aztán nem panaszkodhatunk a vágyainkat illetően, de mégsem mi vagyunk a bécsi cukrászok.
moha
2016. április 05. 09:42
..egy kis időutazás a magyar történelemben: "Miután I. István fia, Imre herceg 1031-ben meghalt, a király Pétert tette meg örökösévé, akinek belharcokkal teli uralkodása alatt Magyarország a Német-római Birodalom hűbérese lett. Származásából adódóan gyakran nevezték Velenceinek... István még halálos ágyán is Péter utódlásáról tárgyalt az előkelőkkel. Péter püspököket nevezett ki – vagyis a korábbiakat leváltotta –, a várakban olasz és német katonákat állomásoztatott, és a magyar főurakat kizárta a kormányzásból. Katonasága az országban csúf dolgokat vitt véghez. Amikor ezt felrótták neki, ezt válaszolta: „Vendég telepesekkel árasztom el Magyarország földjét, és a magyarok szolgák lesznek saját hazájukban.” ...Ezután III. Henrik Székesfehérváron személyesen ültette trónra Pétert 1044 júliusában, jelezve ezzel a megváltozott erőviszonyokat. A segítségért cserébe persze Henrik viszonzást várt. Először életbe léptette a német jogot, amivel egyértelműen elhagyta az istváni utat. 1045 pünkösdjén a császár újra Magyarországra jött, Péter pedig az országot aranyozott lándzsa formában átadta Henriknek, ezzel Magyarország a Német-római Császárság hűbérese lett. „A császár a lándzsát és a koronát Rómába vitette.”[3] Közben István felesége, Gizella is elhagyta az országot és visszatért szülőföldjére, Bajorországba. Péter pedig a legfőbb tisztségekbe újra idegeneket helyezett." hát így esett a dolog...Nil novi sub sole...legalább is a magyar alatt
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!