Alapjogokért Központ: Formálódik „a kényszerkvóták” terve

Az Alapjogokért Központ szerint régóta formálódik „a kényszerkvóták” terve, amely szerint „a hajlandók koalíciójaként” emlegetett nyugat-európai országok újabb migránsokat „kényszerítenének rá” európai országokra, ezúttal közvetlenül Törökországból. A szervezet pénteki elemzésében azt írta: a jövő heti európai uniós csúcs tétje, hogy rákényszeríthet-e az EU egy újabb kötelező betelepítési kvótát a tagállamaira. Kiemelték: bár az áttelepítési terv az illegális migrációt legális mederbe terelné, a kontinens demográfiai válságára továbbra is a bevándorlás támogatásán alapuló multikulturalizmust kínálná válaszként a hagyományos családpolitika segítése és a gyermekvállalás ösztönzése helyett. 

Azt írták: a héten kiszivárgott jegyzőkönyv, amely Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Recep Tayyip Erdogan török államfő tavaly szeptemberi megbeszélésébe enged bepillantást, „egyértelműen tanúsítja”, hogy a török kvóták ötlete már akkor is napirenden volt. A tavaly novemberi EU-Törökország megállapodásba végül nem került be az újabb „kényszerbetelepítésről” szóló rendelkezés, azonban a bizottság elnöke és Angela Merkel német kancellár nem tett le a terv megvalósításáról.

Ehhez kapcsolódóan hozzáfűzték: a kiszivárgott dokumentumból az is kiderül, hogy Frans Timmermans, a bizottság holland alelnöke „a hivatalos kommunikációval szemben nem azért utazott Ankarába idén január elején, hogy a novemberi megállapodás betartását ellenőrizze”, hanem hogy újabb kvótákról egyeztessen a török partnerrel. A központ álláspontja szerint így nem meglepő, hogy a törökországi migránsok kötelező elosztásáról szóló javaslatot éppen a holland soros elnökség dolgozta ki és terjeszti majd a tagállamok vezetői elé a jövő héten.

Az Alapjogokért Központ véleménye szerint bár Törökország együttműködése feltétlenül szükséges a migrációs válság kezeléséhez, nem lehet a partnerség ára, hogy újabb migránsokat telepítsenek az EU területére. Úgy vélik: Európának elsősorban a határvédelemre kell koncentrálnia. A határellenőrzés „visszaszerzése” az egyetlen útja, hogy az unió garantálni tudja állampolgárai jogát a szabad mozgáshoz, és ezek az intézkedések javítanák a Törökországgal szembeni tárgyalási pozíciót is - írták.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a határok hatékony védelme csak a nulladik lépés a megoldáshoz vezető úton, középtávon meg kell újítani az Európai Unió menekültügyi szabályozását, hosszú távon pedig a nemzetközi rendszer is reformra szorul: a központ szerint ki kell mondani, hogy a Genfi Egyezmény felett eljárt az idő. Az új menekültügyi szabályozásnak kodifikálnia kell az első menedék országának elvét, a visszaküldés tilalmának elve pedig csak ennek figyelembevételével érvényesülhet – tették hozzá. A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.