Steffen Seibert, a berlini kancellária szóvivője hangsúlyozta: „nem A és B ország határán található a megoldás a menekültválságra”. Angela Merkel szóvivője közös, európai megoldást szorgalmazott. A berlini belügyminisztérium a német kormány sajtótájékoztatóján azt emelte ki, hogy a svéd és dán intézkedések is összhangban vannak a schengeni szabályokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok rendkívüli esetben visszaállítsák a határellenőrzést. Ezt ősszel Németország is megtette az osztrák határon. A német belügyminisztérium szerint naponta 100-300 menedékkérő lép Németországból Dániába.
A menekültáradat feszültséget keltett Koppenhága és Stockholm között. Svédországban tavaly mintegy 163 ezren kértek menedéket, ami egy főre vetítve a legtöbb ilyen kérelmet jelenti az egész Európai Unióban. Dániában eközben 18 ezren folyamodtak menekültstátusért.
Svédország már novemberben ellenőrzést vezetett be az országot Dániával összekötő Öresund-hídon, valamint a dán és német kikötőkből érkező kompoknál, ám eddig az ellenőrzés nem volt általános, szintén csak szúrópróbaszerű, és nem mindenhol ellenőrizték az okmányokat, csak bizonyos belépési pontokon. Hétfőtől viszont a hídon, vasúton vagy komppal csak személyazonosítása alkalmas okmánnyal lehet belépni Svédországba. Ezért aki Svédországba igyekszik, annak már a dániai pályaudvaron fel kell mutatnia igazolványát. Koppenhága bírálta a svéd intézkedést, s felvetette, hogy Svédországnak kellene állnia az ellenőrzés költségeit.