Donald Tusk levélben tájékoztatta az Európai Tanács közelgő ülésének résztvevőit, hogy három jelentős kérdésben is sikerült haladást elérni a Nagy-Britannia esetleges unióból való kilépésével kapcsolatos egyeztetések során. A negyedik kérdés a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók részvétele a szociális ellátórendszerben.
Februárban megállapodást remél Nagy-Britannia esetleges uniós kilépésének megakadályozása érdekében az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk levelet küldött az Európai Tanács december 18-19-i ülésén részt vevő tagállami vezetőknek, amelyben tájékoztatta őket, hogy három olyan területen is jelentős haladást értek el, amelynek a reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval.
A volt lengyel miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte: egyelőre nincs egyetértés a negyedik kérdést, a brit kormányfő azon követelését illetően, hogy az országba más EU-tagállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhessenek csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
A csúcstalálkozó feladata
Nagy-Britannia esetleges európai uniós távozásának kérdése szerepelni fog a decemberi csúcstalálkozó napirendjén. „Az Európai Tanács decemberi csúcstalálkozóján választ kell adni az ezen folyamattal kapcsolatos összes politikai dilemmára. A lényegi politikai tárgyalásokra alapozva képesnek kell rá lennünk, hogy előkészítsünk egy februárban véglegesen elfogadásra kerülő konkrét javaslatot” – írta Tusk a hétfőn nyilvánosságra hozott levelében.
A tanács elnöke mielőbbi megállapodást sürgetett, hozzátéve, hogy a Nagy-Britannia uniós tagságával kapcsolatos bizonytalanság komoly destabilizációs tényezőt jelent. Donald Tusk szerint bár az egyeztetések nem egyszerűek, a felek mindegyike részéről erős az akarat, hogy megoldást találjanak a problémára.
Népszavazás a kilépésről
2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat. David Cameron brit miniszterelnök egyebek közt azt írta a kormánya reformjavaslatait részletező novemberi levelében, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, nevezetesen, hogy az elmaradottabbak ne élvezhessék ezt, míg nem zárkóznak fel eléggé a fejlett tagokhoz.
Cameron levelében követelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme és kifejtette, hogy a brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból megrázná a közösséget, hiszen az EU egyik legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagállama távozna.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
