Donald Tusk levélben tájékoztatta az Európai Tanács közelgő ülésének résztvevőit, hogy három jelentős kérdésben is sikerült haladást elérni a Nagy-Britannia esetleges unióból való kilépésével kapcsolatos egyeztetések során. A negyedik kérdés a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók részvétele a szociális ellátórendszerben.
Februárban megállapodást remél Nagy-Britannia esetleges uniós kilépésének megakadályozása érdekében az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk levelet küldött az Európai Tanács december 18-19-i ülésén részt vevő tagállami vezetőknek, amelyben tájékoztatta őket, hogy három olyan területen is jelentős haladást értek el, amelynek a reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval.
A volt lengyel miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte: egyelőre nincs egyetértés a negyedik kérdést, a brit kormányfő azon követelését illetően, hogy az országba más EU-tagállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhessenek csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
A csúcstalálkozó feladata
Nagy-Britannia esetleges európai uniós távozásának kérdése szerepelni fog a decemberi csúcstalálkozó napirendjén. „Az Európai Tanács decemberi csúcstalálkozóján választ kell adni az ezen folyamattal kapcsolatos összes politikai dilemmára. A lényegi politikai tárgyalásokra alapozva képesnek kell rá lennünk, hogy előkészítsünk egy februárban véglegesen elfogadásra kerülő konkrét javaslatot” – írta Tusk a hétfőn nyilvánosságra hozott levelében.
A tanács elnöke mielőbbi megállapodást sürgetett, hozzátéve, hogy a Nagy-Britannia uniós tagságával kapcsolatos bizonytalanság komoly destabilizációs tényezőt jelent. Donald Tusk szerint bár az egyeztetések nem egyszerűek, a felek mindegyike részéről erős az akarat, hogy megoldást találjanak a problémára.
Népszavazás a kilépésről
2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat. David Cameron brit miniszterelnök egyebek közt azt írta a kormánya reformjavaslatait részletező novemberi levelében, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, nevezetesen, hogy az elmaradottabbak ne élvezhessék ezt, míg nem zárkóznak fel eléggé a fejlett tagokhoz.
Cameron levelében követelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzék az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme és kifejtette, hogy a brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból megrázná a közösséget, hiszen az EU egyik legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagállama távozna.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
„Már most is látható, hogy az energiaválság elhúzódó lesz” – mondta az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Jövő hét szerdán ugrik a majom a vízbe.
Mindenről részletesen beszámoltak.
Orbán Viktor jót tesz, Magyar viszont kárt okozna: éppen azt, amit Brüsszel követel. Bizonyságul annyit, hogy a szándéka egybecseng a Tisza kiszivárgott energiatervével.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 7-én.
A 2050-es klímasemlegességi célkitűzések megvalósíthatósága is egyre nagyobb politikai és társadalmi nyomás alá kerül.
A volt ukrán titkosszolgálati tiszt információit is górcső alá veszi a hatóság.
