„Azt nem mondanám, hogy diktátor” – Németek a Mandinernek Orbánról és az EU kríziséről

Rögtön egy koszovói menedékkérőbe botlottunk

Németeket akartunk kérdezni egy alsó-szászországi kisvárosban a görög válságról és a menekülthelyzetről: elsőnek oda is mentünk egy magas, szőke huszonéves sráchoz, aki meglepetésünkre azt válaszolta, hogy ő maga is menekült, Koszovóból érkezett – Magyarországon keresztül. Kérdésünkre elmondta, hogy a legtöbbeknek rosszak a tapasztalataik Magyarországról, mert őrizetbe vették őket: egy nő például ott szülte meg a gyermekét, fogságban – tette hozzá. „Én úgy voltam vele, hogy csak jussak ki mielőbb Magyarországról” – mondta. Németországban viszont nagyon jól érzi magát: „már öt hónapja itt vagyok menedékkérőként és épp most kaptam meg a határozatot, hogy nem maradhatok tovább, vissza kell mennem” – mondta, és érdekes módon egyáltalán nem tűnt szomorúnak emiatt. „Ezt a határozatot emberek írták. Én csak az Isten törvényében hiszek, úgyhogy maradni fogok. Nincs az a rendőrség, ami engem oda visszavigyen” – szögezte le.

A srác optimizmusa egyébként némileg érthető, hiszen nagyon jól beszél németül és egyáltalán nem néz ki külföldinek, így tulajdonképpen nincs is, amivel felhívná magára a hatóságok figyelmét. Nem úgy, mint az a fiatal nő, aki a gyerekével a karján odajött kéregetni, miközben egy nyugdíjas házaspárral beszélgettünk – épp a menekültkérdésről. Valószínűleg a nő persze nem is menekült, hanem az uniós szabad mozgás áldásait kihasználva jött Németországba, különben nem hívná fel így magára a figyelmet. A nyugdíjas feleség eközben épp arról beszélt, hogy szerinte csak a háborús menekülteket kellene befogadni. „Alapvetően az embereknek a saját országukban kellene boldogulniuk. Az nem megoldás, hogy mindenki eljön ide: az embereknek tenniük kell a hazájukért” – fejtette ki.

Egy harmincas nő szerint az a baj, hogy nagyon sok kiskorú van a menekültek között, és az is probléma, hogy a menekültek nem tudnak legálisan dolgozni. „Ha már beengedjük őket, akkor esélyeket is kellene adnunk nekik” – mondta, hozzátéve: azokat az országokat is lehetne segíteni, például Szerbiát, akik az EU-n kívül felvehetnék a menekülteket. Egy fiatal huszonéves nő azt mondta, ő a munkája révén valamennyire érintett a kérdésben, például menekülteknek is osztanak adományokat a kollégáival. Szerinte fontos, hogy integráljuk a bevándorlókat, hiszen jól jön a munkaerejük.

A németek könnyen beszélnek a magyar kerítésről

Kérdeztük az embereket a magyar-szerb határra tervezett kerítésről is: többen meglepődtek, mert még nem is hallottak erről, de akik már olvastak az ötletről, elég vegyesen álltak hozzá.

„Én egyáltalán nem tartom jó ötletnek a kerítést. Azt hiszem, Németországban senkinek sem nagyon tetszik, ha újra falakat akarnak építeni” – mondta egy harmincas nő. Egy huszonéves jogász, Paul szerint viszont Németország könnyen beszél, hiszen nincsenek külső határai. „Az EU-ban el kellene dönteni, hogy mit akarunk, vagy mit kellene a menekülteknek kínálnunk? Menedéket az üldöztetés elől, vagy esélyt egy jobb életre? Amíg ezek a kérdések nincsenek tisztázva, addig én nem tartom rossz ötletnek egy ilyen kerítés felépítését a külső határon” – fejtette ki. Egy másik Paul is megengedően nyilatkozott a kerítéssel kapcsolatban: „Magyarországnak külső schengeni határa van, és az a feladata, hogy ezt megvédje. Ez nem túl könnyű, ha több száz kilométeres szakaszokon ellenőrizetlenül ömlenek a menekültek az országba, tehát meg is értem, ha a miniszterelnök valahogy kezelni akarja a helyzetet” – mondta. Az egyetemista hozzátette, hogy ez nem jelent teljes határzárat, hiszen a meglévő ellenőrzött határátkelőhelyeken továbbra is át lehet lépni a határt.

„Nem tennék egy magyarnak se szemrehányást, mert Orbánra szavazott”

A kerítés kapcsán arról is megkérdeztük az embereket, hogy mi a véleményük a magyar miniszterelnökről, tényleg diktátor-e, hiszen többnyire ez csapódik le róla a nyugati médiában. „Azt azért nem mondanám, hogy diktátor” – mondta egy nyugdíjas férfi, aki egyébként a kerítéssel nem ért egyet, és azt sem tartja jónak, hogy bűnözőként kezelik az illegális határátlépőket. „Van egy kis diktatórikus beütése, de azért annyira rossz nem lehet” – mondta.

„Bár én nem értek egyet az összes törvényével, és az is látszik, hogy fontos neki a hatalom, de demokratikus választáson választották meg, és úgy tűnik, hogy a magyarok nagyjából-egészében elégedettek vele” – mondta az egyetemista Paul, aki korábban egy szemesztert tanult is Magyarországon.

Egy fiatal jogász azt emelte ki, hogy a német sajtó nagyon egyoldalúan tudósít Orbánról: például mikor a bankadót bevezette, akkor rásütötték, hogy ezt „önkényesen” teszi és nem „jogállami módon”, és az került a címlapra, hogy „Orbán=diktátor” – mondta példaként. „Én nem vagyok egy Orbán-barát, de azért nem tennék egy magyarnak se szemrehányást, mert rá szavazott” – foglalta össze.

Felesleges további milliárdokat pumpálni a görög pénzsüllyesztőbe

Nagyobb volt már az összhang a görög válsággal kapcsolatban. A megkérdezettek általában jobbnak látták volna, ha Görögország elhagyja az eurózónát. A nyugdíjas férfi szerint Schäuble javaslatát kellett volna megfogadni, aki egy öt évre szóló Grexit mellett foglalt állást. A Grexit mellett érvelt két harminc körüli barátnő is: „jobb lett volna, ha kilépnek, és aztán önállóan majd csak felépítenek valamit” – mondta egyikük. „Az angolok ugye egyáltalán nem akarnak részt venni az euróban, sőt, lehet, hogy az EU-ból is kilépnek, szóval akkor miért ne jöhetne szóba, hogy a görögök az eurózónát elhagyják?” – vetette fel a másik.

A fiatal jogász srác szerint viszont az EU és Németország is látta annak idején, hogy a Görögország nem alkalmas az euróbevezetésre, mégis bevették az eurózónába. Csak ugye mindenki gyorsan akarta az eurót, és könnyen eltekintettek az ilyen „apróságoktól” – mondta, hozzátéve: Görögországban reformok kellenek és nem szabad nekik több pénzt adni.

Hasonlóképp vélekedett egy egyetemista srác is, bár hangsúlyozta: „egy országot, ahol a korrupció így elharapózott, nem lehet kívülről megreformálni, Görögországot nem lehet csak a pénzzel megmenteni” – mondta. Görögországban szemléletváltásra van szükség, de ez csak belülről lehetséges – fejtette ki Paul. Szerinte az EU ott hibázott, hogy az egész görög adóságot közpénzből fedezte: így ugyanis tulajdonképpen az európai adófizetők vállaltak kezességet a görög adósságért. „Én nem hiszek abban, hogy valaha visszafizetné ezt az adósságot Görögország, úgyhogy szerintem nem kellene további adómilliárdokat pumpálni ebbe a pénzsüllyesztőbe” – mondta, hozzátéve: Görögországnak az eurózónán kívül a helye.

*

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely (MTI)