A német külügyminiszter szerint tudatosítani kell, hogy aki nem politikai menekült, annak nincs esélye menedékjogot szerezni az EU-ban.
Az Európai Unióban menedékjogot kérelmező koszovói állampolgárok helyzetének rendezéséhez az első lépés „az igazság kimondása”, vagyis annak tudatosítása, hogy akit nem ér politikai üldöztetés, az nem kaphat menedékjogot az EU-ban – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a koszovói külügyminiszterrel folytatott megbeszélése előtt. Hashim Thacival közösen tartott sajtótájékoztatóján Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta, hogy aki nem politikai üldözött, annak „nem szabad reménykednie” a menedékjog megszerzésében, mert „nincs erre esélye”.
A tömeges elvándorlás súlyos „érvágás” Koszovónak, de a folyamat feltartóztatása Németország érdeke is. Ezért a külügyminisztérium a saját forrásaiból egymillió euró azonnali támogatást nyújt Pristinának a társadalomba visszailleszkedést szolgáló – reintegrációs – programokra és vállalkozások beindítására – mondta a német diplomácia vezetője. Felidézte, hogy Németország a szerb-magyar határszakasz ellenőrzésének erősítéséhez is hozzájárult 20 szakemberrel.
Hashim Thaci arra a kérdésre, miként vélekedik arról, hogy számos koszovói a korrupcióból fakadó kilátástalanságot jelöli meg a kivándorlás okaként, azt mondta, hogy szerinte az ország elszigeteltsége az elvándorlás legfőbb oka. Hangoztatta, hogy a Koszovóból az EU-ba irányuló illegális migráció felszámolásához elengedhetetlen a vízumkötelezettség megszüntetése. Koszovó az egykori Jugoszláviában is a legkevésbé fejlett tagköztársaság volt, a függetlenség első hét évében pedig nem sikerült behozni a lemaradást, de a pristinai vezetés mindent megtesz a munkahelyteremtésért, hogy a koszovóiak a hazájukban építhessék fel a jövőjüket – mondta a koszovói külügyminiszter. Hozzátette, hogy Koszovó fő célja továbbra is a nyugati integráció, így várhatóan már az idén tagfelvételi kérelmet nyújt be a strasbourgi székhelyű Európa Tanácshoz, távlati terve pedig az EU- és a NATO-tagság megszerzése.
A német bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) legutóbbi, januári adatai szerint egy hónap alatt 3630 koszovói állampolgár kért menedékjogot az országban, ami csaknem a kétszerese a decemberi 1956-nak. Ugyanakkor január elejétől február közepéig további mintegy 18 ezerrel emelkedett mindazok száma, akik már Németországban tartózkodnak, és menekültügyi ellátást kapnak, de még nem adták be a hivatalhoz a menedékjog iránti kérvényt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A CEU Demokrácia Intézetének programigazgatója Ausztráliát említette követendő példaként, ahol – mint ismert – a minap brutális terrortámadást hajtottak végre.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
