„Készen kell állnunk a végső megoldásra, a katonai erő alkalmazására, de mindig meg kell őriznünk készségünket és politikai bölcsességünket a tárgyalási megoldásra is” – tette hozzá a leköszönő főtitkár. Hangsúlyozta, hogy bizonyos tekintetben különbséget kell tenni Oroszország és az Iszlám Állam között. Kétségtelen – vélekedett –, Oroszország minden lehetséges megállapodást felrúgott, ma mégsem jelent közvetlen katonai fenyegetést az észak-atlanti szövetség egészére, Moszkvával ugyanis továbbra is lehet és kell is tárgyalásokat folytatni. Az Iszlám Állam azonban népirtást folytat, és nem egyéb, mint terrorista szervezet, amely közvetlen fenyegetést jelent a vele szomszédos országokra, de iszlám harcosok kiképzésével és a terrorizmus exportjával fenyegeti a Nyugati demokráciákat is – tette hozzá.
„Ezzel az entitással nem szabad semmilyen tárgyalásokba sem bocsátkozni, hanem erővel kell fellépni vele szemben” – mondta Rasmussen. Egy ilyen akciónak azonban – fűzte hozzá – nem a NATO égisze alatt, hanem a részvételre hajlandó államok önkéntes szervezésével végrehajtott műveletnek kell lennie.
Rasmussen a NATO bővítési esélyeiről azt mondta, hogy a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll azon országok előtt, amelyek akarják és képesek teljesíteni a tagsági feltételeket, végrehajtani a szükséges reformokat. Harmadik országoknak – mondta – nem lehet vétójoguk a NATO-bővítéssel szemben. A főtitkár Montenegrót említette - határidő megjelölése nélkül - a legközelebbi lehetséges csatlakozó országként.