Nem enyhül a helyzet Ukrajnában

Oroszország „ellenséges megnyilvánulásnak” fogja tekinteni a NATO-erők jelenlétének bárminemű megerősítését határai közelében, és válaszlépéseket fog tenni - jelentette ki Vlagyimir Tyitov első külügyminiszter-helyettes egy hétfőn közölt interjúban. Tyitov közvetve óva intett Finnország semleges státusának megváltoztatásától is. Szavai a Nyugat és Oroszország között Ukrajna miatt kialakult mély válság közepette hangzottak el, néhány nappal azután, hogy Barack Obama amerikai elnök az Egyesült Államok katonai jelenlétének növelését ígérte a Moszkva szándékai miatt aggódó kelet-európai NATO-tagoknak.

„A szövetség katonai jelenlétének megerősítését Oroszország határai közelében nem tudjuk másként értelmezni, mint ellenséges szándékok megnyilvánulásának” - mondta a magas rangú külügyi vezető az Interfax orosz hírügynökségnek. Számottevő NATO-erők Közép- és Kelet-Európába telepítése, még ha azt rotációs alapon hajtják is végre, közvetlenül sértené a NATO és Moszkva közötti együttműködés 1997-ben aláírt alapító okiratát - tette hozzá. Ez esetben „kénytelenek lennénk megtenni minden szükséges politikai és katonai intézkedést biztonságunk megbízható védelmére” - hangoztatta.

Tyitov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai események az euro-atlanti biztonsági rendszer válságáról tanúskodnak, egyúttal lényegében a NATO-ra hárította a felelősséget az ukrán válság elmérgesedéséért. „Ahogy az a 2008. augusztusi események során is történt, a NATO csak újabb problémákat okoz, ahelyett, hogy bármit is segítene megoldani - hangoztatta. A szövetség (légi) járőrözési tevékenységének fokozása a balti államokban, erőinek növelése a közép- és kelet-európai államokban, valamint a Baltikumban és a Fekete-tengeren, az orosz határok közelében végzett hadgyakorlatainak intenzívebbé tétele és az AWACS (felderítő) repülőgépek használata Ukrajna határai mentén, mind csak súlyosbítják a már amúgy is bonyolult helyzetet” - mondta a külügyminiszter-helyettes.

„Az a próbálkozás, hogy a szövetség számára a Keletről érkező fenyegetés elrettentésének+ szokásos nyomvonalán keressenek új szerepet, semmissé teheti a katonai bizalomépítés érdekében tett többéves erőfeszítéseket (...) és felgyorsíthatja a fegyverkezési versenyt, ami komoly következményekkel járna az euro-atlanti térség minden állama számára” - folyatta Tyitov.

Az orosz külügyi vezető külön kitért Finnország helyzetére. Közölte: Oroszország azt reméli, hogy Finnország ragaszkodni fog semleges státusához, amely a stabilitás fontos tényezője az észak-európai térségben. Hozzátette, hogy „a nemzetbiztonságra és a védelmi politikára vonatkozó döntések természetesen Finország és a finn nép szuverén ügyei”. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy mostanáig csak a finn közvélemény 20-25 százaléka támogatta az ország NATO-taggá válását, és hangsúlyozta, hogy az esetleges csatlakozás kérdéséről „csakis egy országos népszavazás alapján szabadna dönteni”.

Szakértők szerint nem oldódik meg hamar a helyzet

Egy hét alatt nem oldható meg a kelet-ukrajnai helyzet még akkor sem, ha Petro Porosenko ukrán elnök „stratégiai zsenikre” cseréli a terrorellenes művelet vezetőit - mutatott rá hétfőn Dmitro Timcsuk, a kijevi Katonai és Politikai Tanulmányok Központjának vezetője. A katonai szakértő, újságíró, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a Donyec-medencében (Donbassz) zajló fegyveres konfliktust, Facebook-oldalán elemezte annak lehetőségeit, miként valósítható meg az egy héten belüli tűzszünet a kelet-ukrajnai régióban, amelyet a múlt hét végén beiktatott ukrán államfő ígért meg.

A szakértő megjegyezte, hogy Porosenko egyelőre nem fejtette ki rendezési tervének részleteit, ezért csak feltételezni lehet néhány lehetséges változatot. Az egyik, hogy a terrorellenes műveletet villámgyorsan sikerre viszik. Ez azonban Timcsuk szerint lehetetlen, részben azért, mert földrajzilag nagy területre terjedtek ki a harcok és az orosz-ukrán határt sem lehet egy nap alatt lezárni. Másrészt a terrorellenes művelet átszervezéséhez, a kádercserékhez is idő kell, ráadásul Porosenko környezetében nincsenek ezekre a posztokra alkalmas emberek. A másik lehetséges forgatókönyv az elemző szerint, hogy folytatódik a terrorellenes művelet, és ezzel egy időben egyezség születik Oroszországgal a „terroristák” támogatásának leállításáról.

„Amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök felhagy a terroristák támogatásával, visszahívja zsoldosait és megerősíti az orosz-ukrán határ védelmét az orosz oldalon, ahogy azt a múlt héten ígérte, a terrorellenes művelet gyors befejezésének esélye nagymértékben megnő” - vélekedett Timcsuk. Kifejtette ugyanakkor, hogy még ha az „orosz zsoldosok” az elkövetkező napokban mind elhagyják Ukrajnát, a főként „bűnözőkből álló helyi milíciák” akkor is folytatják a szembenállást az ukrán fegyveres erőkkel, és egy hét alatt aligha lehet megtisztítani tőlük a régiót. Megjegyezte, hogy „Putyinnak csak egy naiv ember hisz, és nem gondolja, hogy Porosenko ilyen ember lenne".

A harmadik változat a szakértő szerint az, hogy a Donbasszt Kijev „feladja”, és a térségben egy, a Dnyeszter mentéhez hasonló, senki által el nem ismert „kváziköztársaság” jön létre orosz befolyás alatt. Hozzátette, hogy a válság „ilyen kimenetelére még csak gondolni sem szeretne”.

Petro Porosenko vasárnap este Kijevben - az általa szombaton javasolt béketerv részleteit kidolgozó háromoldalú, úgynevezett összekötő csoport ülése után - kijelentette, hogy a jövő héten tűzszünetet kell életbe léptetni Kelet-Ukrajnában. Az ukrán államfő szombati, eskütétele utáni beszédében büntetlenséget ígért azoknak a kelet-ukrajnai szakadároknak, akik leteszik a fegyvert, és nem öltek sem katonákat, sem civileket. Kijelentette: ellenőrzött folyosót nyitnak Oroszország felé, hogy a külföldi zsoldosok elhagyhassák Ukrajnát. Leszögezte viszont, hogy „terroristákkal” nem tárgyal. Korábbi nyilatkozataiban kijelentette, hogy a terrorellenes műveletet hatékonyabbá kell tenni, és mihamarabb be kell fejezni.