A jelenlegi iraki iszlamista felkelésnek nem az az oka, hogy a nyugati szövetségesek 2003-ban katonai beavatkozással eltávolították Szaddám Huszein néhai iraki elnök rezsimjét, mondta vasárnap Tony Blair.
Nagy-Britannia egykori munkáspárti miniszterelnöke, aki az iraki invázió idején állt a brit kormány élén, a BBC vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a szíriai polgárháború példája is mutatja, hogy egy brutális diktátor hatalmon hagyásával még nem múlnak el a problémák. Blair szerint az iraki válság mindenkit érintő regionális probléma. A volt brit kormányfő saját honlapján is megjelentetett egy értékelést, amelyben úgy vélekedik: a jelenlegi iraki erőszakcselekmények kirobbanása megjósolható volt már akkor, amikor a Nyugat úgy döntött, hogy nem tesz semmit Szíriában.
Szíria a nagy probléma
Blair szerint a második legnagyobb iraki város, Moszul elfoglalását a szunnita fegyveres lázadók a határ túloldalán, Szíriában tervelték ki. A lázadókat Szíriában képezték ki és a szíriai polgárháború csatáiban edződtek. Az iszlamista szélsőség újjáépülését, finanszírozási forrásainak megújulását és újbóli felfegyverzését az tette lehetővé, hogy ezek a csoportok a szíriai háborúban terjeszkedhettek és szerezhettek tapasztalatokat, írta a brit politikus.
Tony Blair ugyanakkor az iraki fejlemények elsődleges okaként Núri al-Máliki iraki miniszterelnök kormányának szektarianizmusát nevezi meg. Az iraki kormány valós lehetőséget szalasztott el arra, hogy megteremtsen egy összetartó országot. Mindemellett az olajexport-bevételeket sem az ország újjáépítésére használta fel, és az iraki fegyveres erők sem látták el megfelelően feladatukat. Mindez elidegenítette az iraki szunnita közösséget, és felvethető az a kérdés is, hogy az amerikai fegyveres erőket nem vonták-e ki túl hamar Irakból, áll Blair írásában.
Meg kell szabadulnunk attól a gondolattól, hogy (az iraki válságot) mi okoztuk, mert nem mi okoztuk, állapítja meg mindezek alapján a volt brit kormányfő.
A szakértők nem osztják Blair álláspontját
Következtetéseinek mindazonáltal több szakértő is ellentmondott. Sir Christopher Meyer, az egyik legtekintélyesebb brit diplomata, aki 1997 és 2003 között - vagyis Blair kormányra kerülésétől az iraki beavatkozás évéig - Nagy-Britannia washingtoni nagykövete volt, a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapban azt írta: a Huszein-rezsim elleni hadjárat és az utána kialakult iraki helyzet kezelési módja talán a legjelentősebb oka annak, hogy Irakot most szektariánus erőszakhullám öntötte el.
„Most aratjuk le, amit 2003-ban elvetettünk (...) Ez nem utólagos okoskodás, a háború előtt is tudtuk, hogy Szaddám Huszein eltávolítása súlyos mértékben destabilizálja Irakot, amelyet Huszein 24 évig vasmarokkal irányított” - fogalmaz írásában Sir Christopher Meyer. Eric Groves professzor, a liverpooli egyetem biztonságpolitikai szakértője a BBC-nek adott vasárnapi nyilatkozatában bizarrnak nevezte Blair okfejtését. Hangsúlyozta, hogy Szíriában az a szélsőséges szunnita csoport - az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) - is harcol Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen, amely Irakban jelentős területeket hajtott ellenőrzése alá. Ha a Nyugat Szíriában beavatkozott volna, azt nem az ILIÁ, hanem az Aszad-rezsim ellen tette volna, és az intervenció éppen az ILIÁ érdekeit szolgálta volna - mondta Groves.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A miniszter szerint Szíria megbízható partner a bevándorlókon keresztüli stratégiai kapcsolatok építésében.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
Haiti–Skócia, Irán–Új-Zéland, Zöld-foki-szigetek–Szaúd-Arábia és Kongói DK–Üzbegisztán meccs is lesz a csoportkörben.
A német kormány Damaszkusszal közösen gyorsítaná fel a visszatérések ütemét.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint épségben és biztonságban érték el Törökországot.
Titkosszolgálati háború zajlik a háttérben: külföldi érdekek és ukrán bérügynökök akarják manipulálni a magyar választást.
Wáberer György a Telex stúdiójában égette magát tovább.
