Blair szerint a második legnagyobb iraki város, Moszul elfoglalását a szunnita fegyveres lázadók a határ túloldalán, Szíriában tervelték ki. A lázadókat Szíriában képezték ki és a szíriai polgárháború csatáiban edződtek. Az iszlamista szélsőség újjáépülését, finanszírozási forrásainak megújulását és újbóli felfegyverzését az tette lehetővé, hogy ezek a csoportok a szíriai háborúban terjeszkedhettek és szerezhettek tapasztalatokat, írta a brit politikus.
Tony Blair ugyanakkor az iraki fejlemények elsődleges okaként Núri al-Máliki iraki miniszterelnök kormányának szektarianizmusát nevezi meg. Az iraki kormány valós lehetőséget szalasztott el arra, hogy megteremtsen egy összetartó országot. Mindemellett az olajexport-bevételeket sem az ország újjáépítésére használta fel, és az iraki fegyveres erők sem látták el megfelelően feladatukat. Mindez elidegenítette az iraki szunnita közösséget, és felvethető az a kérdés is, hogy az amerikai fegyveres erőket nem vonták-e ki túl hamar Irakból, áll Blair írásában.
Meg kell szabadulnunk attól a gondolattól, hogy (az iraki válságot) mi okoztuk, mert nem mi okoztuk, állapítja meg mindezek alapján a volt brit kormányfő.