Munkavacsorával kezdődött szerda este a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő csoport, a G7 állam- vagy kormányfőinek csúcstalálkozója Brüsszelben.
Az étkezés fölötti eszmecsere témája a külpolitika, mindenekelőtt az ukrán válság és Oroszország intézkedései. Több mint 15 éve nem volt példa arra, hogy a legfejlettebb 7 ország, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán találkozójára ne hívják meg nyolcadikként Oroszországot. A csúcstalálkozó előtt, szerda délután Herman Van Rompuy, aki az Európai Tanács elnökeként a csúcs egyik házigazdája, arra emlékeztetett, hogy az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió az oka annak, hogy most nem G8-csúcstalálkozót tartanak Szocsiban, hanem G7-t Brüsszelben, valamint, hogy a hét ország egyhangúlag döntött úgy, hogy felfüggesztik az együttműködést Moszkvával, demonstrálandó, hogy az orosz lépések nem maradnak politikai következmények nélkül.
José Manuel Barroso, a csúcstalálkozó másik házigazdája, az Európai Bizottság elnöke pedig arról beszélt, hogy fenn kell tartani az Oroszországra nehezedő nyomást.
Mielőtt elindult volna Brüsszelbe, Angela Merkel német kancellár azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek be kell vetnie befolyását annak érdekében, hogy a kelet-ukrajnai orosz-barát szakadárok letegyék a fegyvert, és véget érjen az erőszak, ha pedig az orosz elnök nem működik együtt, további büntetőintézkedésekre számíthat.
A csúcstalálkozóra érkezve a német kancellár közölte: elsősorban arról lesz szó, hogyan tudná a G7 az elnökválasztást követően támogatni Ukrajnát, illetve hogyan tárgyaljanak Oroszországgal annak érdekében, hogy Moszkva meghozza a szükséges intézkedéseket.
„Harmadikként pedig ismét világossá kell tenni, hogy ha mindez nem segít, akkor további szankciók bevezetésére is van lehetőség” – fogalmazott Angela Merkel.
A csúcs előkészítését ismerő diplomaták korábban úgy nyilatkoztak, hogy a külpolitikai kérdések között szó lehet a többi között a közel-keleti helyzetről, Líbiáról, Szíriáról és Észak-Koreáról is.
Csütörtökön gazdasági és kereskedelmi kérdések kerülnek majd napirendre, illetve az energiaellátás biztonsága, a klímaváltozás elleni fellépés és a nemzetközi fejlesztéspolitika, a segélyezés is téma lesz.