Méltatták a Nemzetközi Űrállomást Csillagvárosban

Az orosz űrhajós hozzátette, sajnos nem ünnepelték meg az űrállomás „születésnapját”, de azt hangsúlyozta: reméli, hogy minden külföldi űrhivatal, a Nemzetközi Űrállomás programjában együttműködő partnerek józan döntést hoznak és folytatják a létesítményen a munkát. „Bűn lenne, ha az emberiség elveszítene egy ilyen csodálatos platformot, ahol a különböző kultúrájú, nemzetiségű, tudományos nézetű emberek együtt dolgoznak együtt. Az emberiség számára valószínűleg a legvilágosabb példa arra, hogyan kell együtt munkálkodni” – emelte ki Jurcsihin.

 

Olasz kollégája, Luca Parmitano hozzátette, hogy az űrállomás jól működik, és számára hihetetlen, álomszerű rajta a munka. Arról is beszélt az MTI kérésére, hogy a NASA szakemberi még vizsgálják, július 16-án, a második űrsétája során mi okozta, hogy a sisakjába víz szivárgott. Az olasz asztronautának emiatt meg kellett szakítania kint tartózkodását, de elmondta, egy percre sem gondolta, hogy az élete veszélyben lenne. Társai összehangoltan, gyorsan segítették visszatérni az űrállomásra. 

 

Az emberiség történelmében a legdrágább tudományos projekt és a legnagyobb ember alkotta kozmikus műtárgy 2020-ig üzemelni fog, erről megszületett a határozat - erősítette meg Szergej Krikaljov. A Jurij Gagarinról elnevezett űrhajóskiképző központ parancsnoka különösen a szívén viseli az ISS sorsát, hiszen részt vett a létesítmény építésében, és tagja volt a Nemzetközi Űrállomásra 2000. november 2-án érkezett első tényleges legénységnek. Társai: William Shepherd amerikai és Jurij Gidzenko orosz űrhajósok voltak. Krikaljovék akkor több mint 140 napot töltöttek az ISS-en. A Nemzetközi Űrállomást 1998. november 20-án kezdték építeni, de a 15 év alatt számos modult kapcsoltak hozzá. Az amerikai szegmens készen van, az oroszt még egy modullal bővíteni fogják – mondta el Szergej Krikaljov.

 

 

Így néz ki az ISS-ről a Föld és az űr

 

Fjodor Jurcsihin említést tett arról is, hogy Charles Simonyi, az ISS magyar származású űrutasa által felvitt berendezések még mindig ott vannak az ISS fedélzetén, folytatják az ő kísérleteit, és azok a könyvek is megvannak, amelyeket Simonyi az űrállomás könyvtárának adott. „Így a magyar nyom ott van a fedélzeten” – tette hozzá az orosz űrhajós. A magyar származású, Egyesült Államokban élő neves számítógépes programfejlesztő két alkalommal, 2007-ben és 2009-ben is járt a Nemzetközi Űrállomáson. 

 

Jurcsihint és társait, Karen Nyberg amerikai és Luca Parmitano olasz asztronautákat majdnem hat hónapos küldetésük és visszatérésük alkalmából köszöntötték az űrhajós központban. A legénység a Szojuz TMA-09M űrhajón május 28-án indult és november 11-én tért vissza a Földre. Ők hozták vissza a szocsi olimpiai fáklyát is az ISS-ről, amellyel 2014. február 7-én meggyújtják majd az olimpiai stadion nagy lángját.