Obama még nem szánta el magát a Szíria elleni katonai fellépésre, de közel került ehhez, és ha emellett dönt majd, feltehetően manőverező robotrepülőgépeket fog bevetni, értesült az amerikai sajtó.
A The Wall Street Journal szerint az a tény, hogy egy amerikai kormányzati tisztségviselő a hétvégén kijelentette: alig van kétség afelől, hogy a szíriai rezsim augusztus 21-én vegyi fegyvert vetett be polgári lakosok ellen, arra utal, hogy a Fehér Ház minden eddiginél közelebb került a Szíria elleni csapás elrendeléséhez. A lap felhívta a figyelmet, hogy az amerikai kormányzat által használt hangnem feltűnően megváltozott, ami arra utal, hogy Washingtonban megnőtt a katonai fellépés támogatottsága.
Több amerikai beszámoló emlékeztetett: John Kerry amerikai külügyminiszter az orosz partnerével, Szergej Lavrovval a hétvégén folytatott telefonbeszélgetése során megkésettnek nevezte a damaszkuszi kormánynak azt a döntését, hogy az ENSZ-ellenőröket az állítólagos vegyi támadások - egyébként a felkelők által ellenőrzött területen fekvő - helyszínére engedi utazni. A világszervezet szakértőinek feladata annak megállapítása, hogy történt-e gáztámadás, nem pedig az, hogy azt ki hajtotta végre.
A lapok kitértek arra is, hogy Moszkva ellenzi az egyoldalú amerikai fellépést, és vasárnapi közleményében párhuzamot vont a jelenlegi szíriai és a 2003-as iraki helyzet között, amikor Washington alaptalanul vádolta tömegpusztító fegyverek birtoklásával Szaddám Huszeint és ennek alapján rendelte el az intervenciót. A The Wall Street Journal egy magas rangú kormányzati tisztségviselőt idézett, aki kijelentette, hogy Barack Obama elnök alapvetően az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával kíván cselekedni, de nem ezt tartja a fellépés egyetlen lehetséges módjának.
A Pentagon hadihajókat csoportosított át a Földköz-tenger keleti medencéjébe, az amerikai diplomácia pedig tárgyalásokat folytat a NATO és az Arab Liga tagállamaival a Damaszkusz elleni csapáshoz szükséges konszenzus létrehozására. A hírek szerint az amerikai kormányzati szakértők megkezdték az ENSZ-felhatalmazás nélküli beavatkozás jogi indoklásának kidolgozását. A hivatkozási alap feltehetően az lesz, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök a vegyi fegyverek bevetésének elrendelésével humanitárius katasztrófát okozott. Az Egyesült Államok hírszerző szolgálatai hamarosan meghozzák végső következtetéseiket az állítólagos szíriai vegyifegyver-támadásról.
Ezek a konklúziók fogják meghatározni az amerikai fellépés dimenzióit. A The Wall Street Journal ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington mindeddig egyszer sem foglalt állást azzal kapcsolatban, milyen típusú eszközöket vethettek be, sem arról, hogy ezeknek hányan eshettek áldozatul. A The New York Times szerint a Pentagon által hónapokkal ezelőtt készített haditervek egyszerre számolnak a vegyifegyver-létesítményekre és a katonai és kormányzati objektumokra mérendő csapásokkal. Ezeket valószínűleg a haditengerészet hajóiról indított robotrepülőgépekkel fogják végrehajtani.
Eliot A. Cohen, a Johns Hopkins Egyetem professzora a The Washington Postban arról írt, hogy az Aszad-rezsimet nem fogja megrendíteni a robotrepülőgépek támadása, egy, az arab ország ellen indítandó átfogó és elhúzódó légi offenzíva viszont áldozatokat követel majd mindkét oldalon.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
