A szlovák agrártárca a magyar minta alapján kívánja korlátozni a külföldiek termőföldvásárlását, amelynek meghosszabbított moratóriuma jövőre jár le – írta a pozsonyi Sme szerdán.
Szlovákiában a külföldi magánszemélyekkel szemben foganatosított, egy alkalommal már meghosszabbított, földvásárlási moratórium, több közép-kelet európai uniós tagországhoz hasonlóan 2014 februárjában jár le. Bár a közelgő időponttal összefüggésben Lubomír Jahnátek, a szlovák agrártárca vezetője már korábban kilátásba helyezte: „minden eszközt” hajlandó felhasználni ahhoz, hogy hazai kézben tartsa a termőföldet, konkrét lépés ezzel kapcsolatban eddig nem született.
A Sme szerdai számában azt írta: kiderült, milyenek a szlovák szaktárca ezzel kapcsolatos elképzelései. A liberális lap szerint a szlovák agrártárca „nem eredeti” ötletet kíván megvalósítani, egy olyan módszert követ, amelyet Orbán Viktor már megvalósított, s amelynek alapján arra lehet számítani, hogy Szlovákiában is szakképesítés, valós gazdálkodás vagy más hasonló feltételekhez kötik majd a földvásárlás engedélyezését.
A szlovák lap úgy véli: a szaktárca vezetője „a spekulatív földvásárlás elleni harc álcája mögé rejti” terveit, mert a külföldiek termőföldvásárlását lehetővé tevő, az unióval kötött megállapodást már nem lehet semmissé tenni. Helyi megfigyelők szerint a külföldiek földvásárlását korlátozó törvénymódosítás a felvidéki gazdák részéről várhatóan pozitív fogadtatásra találna, ugyanakkor az csupán akkor érné el célját, ha széleskörű változtatásokat eszközölne és nem csupán a magánszemélyekre vonatkozna. Ez utóbbit az indokolja, hogy a szlovák szabályozás jogi személyek esetében nem számol megkötésekkel, így a korlátozások könnyen kijátszhatóak, ha egy külföldi magánszemély vállalkozást hoz létre Szlovákiában és annak segítségével vásárol földet.
A korlátozó jogszabálynak csak akkor lenne értelme, ha annak megkötései a jogi személyekre is vonatkoznának és hasonlóan szigorú feltételeket vezetne be, mint Magyarországon – mondta a téma kapcsán az MTI-nek Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) gazdasági ügyekért felelős alelnöke. Becslések szerint jelenleg a Szlovákiában található termőföld mintegy 15 százaléka van külföldi kézben.
Az adat ugyanakkor nem ad pontos képet ugyanis aktuális statisztikai adatok szerint Szlovákiában a mezőgazdasági földterület mintegy 80 százaléka van jogi személyek tulajdonában, ezek esetében pedig nehezen kimutatható a külföldi tulajdonosok részaránya. A Felvidéken a szántóföld hektáronkénti piaci ára jelenleg 600 (mintegy 180 ezer forint) és 4 ezer euró (mintegy 1 millió kétszáz ezer forint) között mozog, az árak a dél-nyugat szlovákiai Csallóközben a legmagasabbak, itt ezerötszáz és négyezer euró közötti összegért vásárolható egy hektár szántóföld.
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Az Oroszország elleni harcban a hardver és a szoftver is fontos.
Ami Nyugaton „történelmi siker”, az ebben a régióban őrültség.
A szlovák kormány jóváhagyta a problematikus medvék likvidálásáról szóló törvényjavaslatot.
A sérült férfit végül a családja szállította kórházba.
A tettek nem támasztják alá az eddigi vádakat.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
„Nem lehet túl gyakori az olyan összehasonlítás, amiből még a Habsburgok is jól jönnek ki.”
