Orbán a rendszerváltás után csatlakozott volna az EU-hoz

Ha ez megtörtént volna, ma az EU-nak is erősebb lenne a pozíciója – hangsúlyozta az egynapos hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó magyar kormányfő hétfőn Európa jövője címmel megtartotta előadásában, amelyben egyúttal sürgette a Balkán integrációjának folytatását.

Orbán Viktor a körülbelül száz résztvevő – köztük egyetemi oktatók és hallgatók, valamint néhány politikus, diplomata és helyi magyar – előtt kiemelte azt is, hogy az erős Európához erős nemzetekre van szükség, a közösségnek pedig tisztelnie kell alkotó nemzetei akaratát. Európa kihívásai között említette továbbá az államadósság-csökkentést, valamint az intézményi és a személyes vezetés közötti összhang megteremtését, szerinte ugyanis anélkül nem lehet kijutni a válságból.

A magyar helyzettel kapcsolatban kifejtette: kormánya a jóléti helyett munkaalapú társadalom kialakítását tűzte ki célul, ennek jegyében új, rugalmas adórendszert és munka törvénykönyvét alakított ki. Megismételte azt az elhatározását is, amely szerint legalább ötmillió adófizetője kell, hogy legyen az országnak, eddig ugyanis nagy gondot okozott az alacsony aktivitási ráta. 2010-ben – fejtette ki – a 3,8 millió dolgozóból csak 1,8 millióan fizettek adót, ennyien tartották el a tízmilliós lakosságot. Ezért újjá kellett szervezni az országot, és egyebek mellett ezért kellett munkaalapú társadalmat kialakítani. A kormány azt akarja, hogy minél többen dolgozzanak, és minél többen keressenek, a munkanélküliséget ugyanis elfogadhatatlannak tartja – magyarázta. Utóbbival összefüggésben jelezte: mivel a piac nem képes mindenkinek munkát biztosítani, a kabinet erkölcsi kötelességének tekinti a közmunka megszervezését.

Orbán Viktor az ország további gazdasági adatait ismertetve szólt arról is, hogy 2010-ben, a kormányváltás után fél év alatt több mint három százalékkal sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, a kabinet visszahúzta Magyarországot a szakadék széléről, 2012-ben pedig már csak 1,9 százalék volt a deficit, éppen annyi, mint a finneké. Magyarországnak nincs szüksége sem a németek vagy például a finnek pénzére, hiszen csökkenti államadósságát, és lefaragta költségvetési hiányát – tette egyértelművé a kormányfő. Kijelentette: „nem az önök lábán, hanem a saját lábunkon akarunk állni”.

A miniszterelnök hosszan szólt az értékekről is, kitérve az új, keresztény alapokon álló, az egyén és a közösség emberi méltósága között egyensúlyt teremtő magyar alkotmányra. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország volt az egyetlen posztkommunista állam, amely nem alkotott új alaptörvényt a kommunizmus összeomlása után.

Ma az európai mainstream azt hangoztatja – folytatta a kormányfő –, hogy Európának a vallási alaptól a szekularizáció felé kell haladnia, a nemzeti helyett a nemzetköziség irányába, a családtól pedig az egyén felé. Az ő véleménye szerint azonban a kereszténység nem a múlthoz, hanem a jövőhöz tartozik, és a nemzetek is fontosak, csakúgy, mint a család. Megjegyezte, lehet, hogy ezzel a felfogásával kisebbségben van Európában, de nem fair azt mondani, hogy mindez nem európai álláspont. Összegzése szerint a válságból is – amely leginkább Európát sújtja – csak akkor lehet kilábalni, ha a kontinens visszatér értékeihez, mert pusztán racionális alapon nem fog menni.

Végül kérdésre válaszolva szólt a Jobbik helyzetéről. Úgy vélekedett, hogy a történelmi tapasztalatok szerint magyarországi választáson a szavazatok körülbelül 17 százalékánál többet soha nem kap radikális párt, és amíg Magyarország független, jó vezetői vannak és viszonylag jó a gazdaság állapota, addig a szélsőségesek nem kerülhetnek a politika középpontjába, mert a 17 százaléknyi szélsőségessel szemben áll a 83 százaléknyi mérsékelt felfogású ember. Ezt követően a magyar delegáció Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel tárgyalt.