Az Európai Unión kívül lévő kárpátaljai magyarságot csak egy államhatár választja el Magyarországtól, „egy vonal a térképen, amelynek jelentősége egyre inkább fogy a 21. század valóságában” – jelentette ki Orbán Viktor Beregszászon pénteken. A miniszterelnök II. Rákóczi Ferenc Főiskolán mondott beszédében hangsúlyozta: a nyolc ország területén élő magyar nemzetnek dolgozik az idő, „a jövő a mi oldalunkon áll, a korszellem a mi vitorlánkat dagasztja, a mi hajónkat hajtja”.
Az egynapos kárpátaljai látogatáson tartózkodó miniszterelnök a kormány nevében elvi megállapodást írt alá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatásáról. Az aláírási ünnepségen elmondott beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta: a nyolc ország területén élő magyar nemzetnek dolgozik az idő, „a jövő a mi oldalunkon áll, a korszellem a mi vitorlánkat dagasztja, a mi hajónkat hajtja”. Hozzátette: ennek az a feltétele, hogy ne dőljünk be hamis prófétáknak, ne engedjük, hogy erőt vegyen rajtunk az „agresszív, internacionalista látomás divatja”. Az európai korszellem – amely a határokat jelentéktelené teszi – az európai kultúra nevében egyszerűen átlépi, a magyarokat segíti. Hozzátette: „ezért mi, magyarok kiállunk Európa, a nemzetek Európája mellett, és csak e mellett állunk ki”. „Szemben állunk a »Szovjetszkij Szojuz« minden modernkori kiadásával” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő rámutatott, hogy a magyar kultúra és történelem csak a különböző országokba szakított magyar közösségek saját történetéből és kultúrájából állhat össze kerek egésszé. „Csak az tekinthető magyar történetírásnak, amelynek lapjain nem csak a recski, hanem a szolyvai táborba elhurcolt magyarok sorsa is feltárul” – mondta. A közös történelemre és kultúrára utalva a miniszterelnök kifejtette: olyan intézményekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a tehetséges magyar fiatalok felfedezését és kiemelkedő színvonalú oktatását, amire a 17 éves II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kitűnő lehetőséget teremt, és fontos példát mutat. Úgy vélte, hogy a főiskola léte a magyarság összefogásának példája.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar történelem dicsőséges nagy korszakaiban az a közös, hogy ezekben az időszakokban a magyarok a széthúzás helyett az összefogást, a kishitűség helyett az önbecsülést, a viszály helyett a közösség megtartó erejét választották. „Amikor minden magyar összeadta az erejét, akkor az egész világ láthatta, hogy mi közösen milyen nagyszerű dolgokra vagyunk képesek” – mutatott rá, megjegyezve, hogy ez a szellem ma is él. Kifejtette: a Kárpát-medencei magyarságnak közösek a gyökerei, ezért mindig sokkal erősebb lesz, ami összeköt, mint ami elválaszt. „Mi magyarok nem másokkal szemben akarjuk megfogalmazni a saját céljainkat, amiben hiszünk, ami mellett elkötelezettek vagyunk, az a határokon átívelő nemzetegyesítés programja” – fejtette ki. Szerinte ennek egyik fontos állomása az a megállapodás, amelyet a magyar kormány a beregszászi főiskolával aláírt, s amely új lendületet adhat Kárpátalja magyar nyelvű felsőoktatásának, hiszen saját kultúráját minden nemzet csak a saját anyanyelvén adhatja tovább, s ez lehet záloga a megmaradásnak.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországnak létérdeke a határon túli magyar közösségek megmaradása, ezért fontos a magyar főiskolával aláírt elvi megállapodás. Ennek célja a kárpátaljai magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében folytatandó együttműködés. Közölte: a felsőoktatási intézmény vállalja, hogy beindítja a felsőfokú szakképzést, bővíti három kutatóintézetének tevékenységi körét és a meglévő szakokat. A magyar kormány támogatja az intézmény infrastruktúrájának felújítását és bővítését, a magyar felsőoktatási intézményekkel a kapcsolattartást, továbbá biztosítja a forrást az intézmény hosszú távú működéséhez – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor a magyar kormány fontos feladatának nevezte annak könnyebbé tételét, hogy valaki Kárpátalján magyarnak vallhassa magát, s annak biztosítását, hogy a kárpátaljai magyarok – a schengeni szabályok betartása mellett – a legszabadabban utazhassanak Magyarországra. Fontosnak nevezte a kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény elfogadását, s arra biztatta a kárpátaljai magyarokat, hogy éljenek a jogszabály nyújtotta lehetőséggel a saját lakóhelyükön. A magyar kormány ehhez minden segítséget meg fog adni, mert a beregszászi főiskola és az ott tanuló diákok jelentik a zálogot a kárpátaljai magyarság megmaradására – zárta beszédét a kormányfő.
Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnöke beszédében igazi ünnepnek nevezte a magyar kormánnyal kötött megállapodást, amelynek köszönhetően a közeljövőben a főiskola 500 millió forint támogatást kap az épület felújításának befejezésére és az intézmény tevékenységi körének bővítésére. Egyúttal köszönetet mondott annak a 75 magyarországi települési és 8 megyei önkormányzatnak, továbbá a magyar kormánynak, magánszemélyeknek és szervezeteknek, amelyek a főiskola épületének felújítását eddig támogatták.
Nem tettek jót a botrányok Magyar Péter népszerűségének, de Brüsszelnek sem jött be a számítása – ezek voltak a legfontosabb hírek pénteken.
„Az EU-nak fel kell adnia azt az ideológiai dogmatizmust.”
Rendhagyó bejegyzéssel jelentkezett a miniszterelnök.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
A Mandiner szombaton 10 órától ismét élőben közvetíti a háborúellenes gyűlést! A Digitális Polgári Körök országos mozgalommá nőtte ki magát: az első találkozó kiemelkedő érdeklődése után a szervezők még több városban szeretnének közösen kiállni a béke mellett.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kommunikációs igazgatója arról beszélt, a hatékony korrupcióellenes politika nemcsak elvont elvárás, hanem gazdasági szükségszerűség.
Nem tettek jót a botrányok Magyar Péter népszerűségének, de Brüsszelnek sem jött be a számítása – ezek voltak a legfontosabb hírek pénteken.
Sebestyén Márta beszélt a kényszersorozás után elhunyt testvéréről, Józsefről, arról, miért nem tartott a férfi attól, hogy levadásszák a toborzók, s hogy utóbb kiderült: ki lehetett volna menteni Ukrajnából.
