Testkamerát kapnak a BKK-ellenőrök
A tájékoztatás szerint a társaság több hónapnyi előkészítést követően az első időszakban ötven testkamerával látja el dolgozóit.
„Szívesen összehozom a mentősofőrök krémjét a döntéshozókkal, a közlekedési szakemberekkel” – mondja lapunknak az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki kifejti azt is, miért rossz megoldás a Budapest-szerte földből kinövő bójasorok módszere.
„Le kell szögezni: fontosnak tartjuk a kerékpárosbalesetek megelőzését, a kerékpárosok biztonságának elősegítését, de az, amit a főváros kitalált, nem feltétlenül jó megoldás” – nyomatékosítja álláspontját a Mandinernek nyilatkozva Győrfi Pál. Azért kerestük meg az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét, mert – amint arról olvasóink is tájékozódhattak – az elmúlt napokban élénk vita bontakozott ki a mentősök és a főváros között a buszsávokból kerékpársávokká avanzsált területek térelválasztásával kapcsolatban. A probléma gyökere ugyanis az, hogy Budapest két ütőerén újabban bójákkal – a hivatalos kifejezés szerint pollerekkel – választják el egymástól az autósokat és a bringásokat.
A vitát a mentőszolgálat egy közösségi bejegyzése indította el, amelyben felhívták a figyelmet a megoldás hátrányaira. „Az OMSZ Facebook-oldalán részben tanulságos eseteket mutatunk be röviden, egyfajta edukációs szándékkal, másrészt bepillantást engedünk a mentősök életébe. Utóbbi kategóriába illeszkedik ez a poszt, ami végül közéleti polémiát váltott ki” – mondja Győrfi Pál. A szóvivő hozzáteszi, mentőgépkocsivezetőiket igencsak foglalkoztatja a főváros lépése, és ahogy egyre hosszabb szakaszokon nőnek ki a földből a bóják, egyre inkább látják annak közlekedési következményeit is.
E következményeket illusztrálva a szóvivő hangsúlyozza, a fővárosban naponta ezer riasztás érkezik a mentőkhöz, azaz évente közel négyszázezer alkalommal halad szirénázó mentőautó a fővárosi úthálózaton. Nyilvánvalóan nem mindegyik élet-halál eset, de nagy számban fordulnak elő akut életveszélyes esetek is, például szívmegállás, vagy ütőeres vérzés, máskor balesetekhez kell sietni.
Ilyenkor húsz-harminc másodperc is sokat számít, jelentős minden olyan tényező, ami lassítja a mentőautó haladását”, nyomatékosítja Győrfi.
Márpedig az elmúlt években a metrófelújítás idején kialakított buszsávokon a mentősök súlyos esetekhez sietve akkor is jól tudtak haladni, amíg a két forgalmi sáv beállt és ott moccanni sem lehetett. Máskor a gépkocsivezető úgy haladt, hogy arra késztesse a dugóban veszteglő sofőröket, hogy autójukkal a buszsávba húzódva engedjenek utat középen az életmentőknek. Mindennek azonban most fizikai akadályai vannak, mutat rá a jól látható problémára Győrfi Pál.
Hozzáteszi: „Reméljük, még időben írtuk ezt a bejegyzést és hívtuk fel a figyelmet”. Győrfi a Mandinernek arról is beszél, a nyári időszakban ugyan a szokásosnál enyhébb a budapesti forgalom, de a délutáni csúcsok idején már most is tapasztalják a pollerek hátrányait.
Félő, hogy ősszel, amikor újra csúcsra jár majd a budapesti közlekedés, óriási nehézségeket jelent majd mindez a mentősök számára”
– figyelmeztet a szóvivő, aki elmagyarázza, hogy a bóják az adott helyszínre érkező mentőautó útszéli megállását is ellehetetlenítik.
Győrfi Pál szerint a közlekedést érintő változások megtervezésekor egyszerre kellene biztosítani a kerékpárosok biztonságát és támogatni az autósközlekedést, benne a mentősök minél gyorsabb haladását. Azt kéri, „legyen ez utóbbi is a szempontok között. A mi feladatunk, hogy a betegellátás szempontjából nézzük a helyzetet, ezt a szempontot pedig fel kellett mutatnunk” – teszi hozzá az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Amikor arról kérdezzük, mi a véleménye Balogh Samu válaszbejegyzéséről, Karácsony Gergely kabinetfőnökének megnyilatkozásával kapcsolatban elmondja, „Olyan választ kaptunk, amivel nem nagyon tudunk mit kezdeni. Ha jól interpretálom, azt kérdezték, mi a bajunk, hiszen az általunk hiányolt sáv korábban parkolósáv volt.” Győrfi Pál azonban cáfol. Mint mondja, „bárki, aki Budapesten közlekedik, tudhatja, hogy ez tévedés. A metrófelújítás előtt valóban voltak a Váci úton befelé ilyen szakaszok, de a Nyugati pályaudvartól kifelé, vagy az Üllői úton ezek a sávok addig sem a parkolást szolgálták.”
Nyomatékosítja ugyanakkor, nem az volt a cél, hogy konfliktust generáljanak, sokkal inkább a megoldást szeretnék támogatni. „Bármikor állunk a szakemberek segítségére, szívesen összehozom a mentőgépkocsivezető bajtársaimat a döntéshozókkal, a közlekedési szakemberekkel” – fogalmaz Győrfi. Kérdésünkre, hogy az ígért szakmai egyeztetésnek látszanak-e már jelei, hozzáfűzi: „Kaptam már egy levelet a Budapesti Közúttól, jelezték, hogy készek az egyeztetésre, amire azonnal válaszoltunk is. Úgy tűnik tehát, elindul valami.”
A durva válaszok között a főpolgármester kabinetfőnöke egy ízben „lefideszesezte” a szóvivőt, vagyis arra utalt, a kritika mögött politikai okok rejlenek. Amikor ezzel szembesítjük, Győrfi Pál sietve leszögezi: „a politikai csatározás terepén nem mozgok otthonosan és szeretném is ettől távol tartani magam”. Mint mondja, az OMSZ deklaráltan és következetesen politikamentes szervezet, „a szolgálat Markó utcai épületében 136 év bizonyítékait tudom bemutatni erre”. „Nyilván mindannyiunknak van valamiféle világképe, akár politikai ízlése, de ez csak a magánéletben számíthat, a mentőszolgálati feladatellátással nem függhet össze” – fűzi hozzá.
Az inkriminált megjegyzéssel kapcsolatban pedig azt mondja,
Ez méltatlan megjegyzés volt, visszautasítom. Újra világossá szeretném tenni, ez egy gyakorlati, a betegek érdekét szolgáló felvetés,
amire nem az a jó válasz, ha a főpolgármesteri kabinet politikai ügyként akarja beállítani” – mondja a Mandinernek Győrfi Pál.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád