A britek szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lövedékeket fognak szállítani Ukrajnának, az orosz elnök ezt eszkalációnak nevezte, amelyre orosz válaszlépést ígért. Szakértők szerint azonban ezek a lőszerek régóta bevett harci eszközök a modern hadviselésben.
***
Oroszország válaszlépésre kényszerül a „nukleáris alkotórészeket” tartalmazó nyugati lőszerek érkezésével – fogalmazott kedden Vlagyimir Putyin, arra célozva, hogy az Egyesült Királyság ezzel a fegyvertípussal
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a britek ezzel a szállítással megismétlik az amerikaiak 1999-es tettét, amikor Jugoszlávia bombázásával nyíltan „megsértették a nemzetközi humanitárius jogot”. Ugyanakkor a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a volt Jugoszlávia területén végrehajtott NATO-bombázásról szól zárójelentésében nincs szó arról, hogy a szegényített uránt tartalmazó lövedékek (DUP) használata jogsértő lett volna, ugyanis ennek bevetését egyetlen nemzetközi fegyverzeti egyezmény sem tiltja, illetve a szöveg utal arra is, hogy ezen harci eszközök használatának egészségügyi kockázatáról is megosztottak a tudományos értékelések.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szintén a „jugoszláv szcenárióról” beszélt, amikor felidézte, hogy a NATO-lövedékek felrobbanásának következtében súlyos környezeti kár keletkezett, és később megnőtt a rákos megbetegedések száma a bombázott területeken.
A brit védelmi minisztérium reagálásában jelezte: a brit hadsereg évtizedek óta használja a szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lövedékeket,
„Oroszország tudja ezt, mégis szándékosan dezinformál ezzel kapcsolatban” – tették hozzá.
A brit kormány kedden megerősítette, hogy az orosz fenyegetés ellenére le fogja szállítani a lövedékeket az ukrán hadsereg számára küldendő Challenger 2-es tankok lőszereként. Mint állítják, a lövedékek sugárszennyezési hatása minimális.
A témát évtizedek óta kutatják független szakértők, s bár tudomány emberei között sincs egyértelmű konszenzus e kérdésben, a szakvélemények többsége szerint a fegyverek csupán csekély mértékben jelentenek fenyegetést az emberi egészségre és a természeti környezetre.
Magyarországon a vitatott kérdésről 2001-ben Aszódi Attila írt tanulmányt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet akkori docense hasonlóképp foglalt állást. Mint írta, a szegényített urán lövedékek bevetése kapcsán túlzó volt a Balkán-szindróma kifejezés használata a jugoszláviai bombázás után észlelet megbetegedésekre, ugyanis ezek a lövedékek nem okoztak nagy sugárszennyezést.
Aszódi szerint a talajon szétszóródott lövedékek okozta sugárterhelés minimális, a felrobbanással járó uránpor belégzése azonban halálos nehézfém-mérgezést okozhat – az utóbbi azonban csak azokat a katonákat fenyegeti, akik közvetlenül a becsapódás mellett tartózkodnak. A bombázás területén élők egészségére az uránpor és a lövedékek talajba kerülése szintén minimális egészségkárosító hatással lehet, ugyanakkor a talajvízbe vagy a növények és állatok szervezetébe bekerülő urán emberi fogyasztással szélsőséges esetben szintén okozhat mérgezést – tette hozzá.
A balkáni és az iraki bevetések után tapasztalt mérgezések, rákos megbetegedések és születési rendellenességek vizsgálata szintén nem hozott konszenzust orvosi körökben, egyes szakértők egyértelmű ok-okozati összefüggést látnak a két jelenség között, mások hibahatáron belüli, más körülményektől is függő jelenségnek látják a datált eseteket.
Ennek ellenére az ENSZ Környezetvédelmi Programjának az ukrajnai háború környezeti hatásairól szóló 2022-es jelentésében az áll, hogy a világszervezet szakértői komoly
A szegényített urán az atomerőművi üzemanyag-előállításhoz használt urándúsítás mellékterméke. Az atomenergiát használó államok kezén az évtizedek alatt hatalmas mennyiségű szegényített urán halmozódott fel, és mivel radioaktivitása alacsony, ugyanakkor fém állapotban rendkívüli keménységű, hulladékképzés helyett katonai célra történő felhasználásuk mellett döntöttek a kormányok.
Eleinte a tankok homlokpáncélzatába olvasztották, majd lövedékek betétjeként alkalmazták, ugyanis
--
--
Nyitókép: Amerikai katona szemlézi a szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lövedékeket 2004. február 11-én az iraki Tikritben (forrás: STAN HONDA / AFP)
A Kreml egyik fő tárgyalója szerint Friedrich Merz jobban tenné, ha csendben maradna, mivel Berlin mára elveszítette jelentőségét a nemzetközi politikában.
Az orosz elnök tanácsadója biztató nyilatkozatot tett.
Brüsszel szerint a pénzszivattyú „stratégiai befektetés”, az európai büdzsé állna mögötte teljes kockázati háttérrel.
Nem adja oda a Bizottságnak az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont.
Az egyik támadó arcon is köpte az ukrán fiút.
Ha az Eurocleart az EU arra kényszerítené, hogy átadja a számláin tartott orosz pénzeszközöket, az intézmény mindenképpen bíróság előtt támadná meg a döntést – tette hozzá a vezérigazgató.
A Kreml egyik fő tárgyalója szerint Friedrich Merz jobban tenné, ha csendben maradna, mivel Berlin mára elveszítette jelentőségét a nemzetközi politikában.
„Egy karakán csávó.”
