A brüsszeli lap szerint egy harminc évre elsorvadt iparágat kellene most bővítenie az EU-nak, hogy el tudja látni Ukrajnát.
A Politico cikke szerint ambíciózus az EU-nak az a terve, hogy közösen szerezzenek be lőszert Ukrajnának, és erősítsék saját védelmüket egy esetleges konfrontáció esetén. Hozzáteszik ugyanakkor: ez a kihívás a békét hivatott elérni, csak nincs mögötte „katonai váz”.
A cikk azt írja: az ukránok gyorsabban használják el a lőszert, mint ahogy az egész nyugati világ újra tudná azt termelni gyáraiban. Ez annak eredménye, hogy ez az iparág az elmúlt 30 évben elsorvadt, most ebbe kellene újra életet lehelni. Ezért az EU megállapodott abban, hogy 1 milliárd eurót fordít arra, hogy tagjai meglévő lőszerkészleteiből többet Kijevbe szállítson, és további egymilliárd eurót arra, hogy közösen rendeljék meg a leggyakrabban használt 155 milliméteres NATO-szabványos tüzérségi lövedékeket az európai iparban.
Tizennyolc ország, köztük az EU-n kívüli Norvégia, beleegyezett abba, hogy az EU-n keresztül egyesítik megrendeléseiket, és a terv szerint idén 1 millió lőszert küldenek Ukrajnának. Az EU vezetőinek a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón kell aláírniuk a tervet, amely nagyjából a COVID-19 világjárvány idején a blokk által közösen vásárolt vakcinák mintájára készült.
Ennek az aggodalomnak a kezelésére az EU új védelmi közös beszerzési munkacsoportja feltérképezte a 27 országot tömörítő blokk termelési kapacitását, és 11 országban 15 olyan gyártót azonosított, amelyek az Ukrajna által használt különböző lőszereket gyártják – az ördög azonban a részletekben rejlik.
Az egyik első kihívást az jelenti majd, hogy megpróbálják összehangolni a katonai követelményeket, hogy a megrendelt lövedékek megfeleljenek az Ukrajnának szállított tüzérségi lövegek és harckocsik választékának, mivel nem minden 155 milliméteres lövedék egyforma. Ezután egy bonyolult ellátási láncot kell átjárni, amelyet már most is feszít a nyersanyagok iránti globális kereslet. A munkacsoport már azonosította a legfontosabb szűk keresztmetszeteket, amelyeket le kell küzdeni, különösen a robbanóanyagok beszerzése terén.
Nyitókép: ARIS MESSINIS / AFP
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
„Békét akarunk, de nem olyan békét, amely valójában kapitulációt jelent”– fogalmazott Emmanuel Macron kedden.
„Volt esélyetek, fiúk, de nem éltetek vele” – szúrt oda az orosz külügyminiszter a brüsszeli vezetésnek.
A geopolitikai erőviszonyok gyorsabban változnak, mint ahogy Európa reagálni tudna. Földi László titkosszolgálati szakértővel beszélgetünk a Stratégában. Házigazda: Pócza István
A luxemburgi uniós bíróság kedden úgy döntött, hogy ha egy azonos nemű pár egy tagállamban törvényesen házasságot köt, akkor bármelyik másik tagállam köteles elismerni ezt a házasságot.
Elkezdődött a fenyegetőzés.
Az MLSZ elnöke érveket és kritikákat is megfogalmazott.
A Tisza-Párt elnökének ezúttal sem tetszett valami.
