Orbán Viktor is reagált Magyar Péter szavaira: nem teszi ki a kirakatba, amit kapott (VIDEÓ)
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
Az elemzés szerint az árak befagyasztása nem lassította, hanem gyorsította az inflációt. Zimbabwéhoz és Ruandához hasonlítják Magyarországot.
A Les Échos online felületén megjelent elemzés szerint a magyarországi élelmiszerárstop „tankönyvi eset a közgazdászok számára”, mivel az árak befagyasztása nemhogy nem lassította, de még fel isgyorsította az inflációt. „Az ország laboratóriummá vált, ahol beigazolódik, amit a szakértők évtizedek óta mondanak: az árbefagyasztás hatástalan, és végül csak az inflációt szítja” − mondta Mateusz Urban,az Oxford Economics Magyarország-szakértője.
A cikk szerint Európában egyedülálló megoldást választott Orbán Viktor, mikor a választási kampány kellős közepén befagyasztotta néhány alapvetőélelmiszer árát. A stratégia hozzájárulhatott Orbán Viktor újraválasztásához, de a magyaroknak ma felkell ismerniük, hogy nem mentette meg őket az egész Kelet-Európát sújtó, vágtató inflációtól. A magyar infláció az év elején meghaladta a 25 százalékot, ami az Európai Unió rekordja, írják.
– derült ki a Világbank jelentéséből.
A lap szerint „ennél katasztrofálisabb teljesítményt csak
Zimbabwe, Ruanda, Egyiptom és Libanon
mutat”. Ugyanakkor a cikk kitért arra, hogy nem az árstop „az egyetlen bűnös”, mivel az ukrajnai háború miatt a mezőgazdasági nyersanyagok árai mindenhol megugrottak, Magyarországon pedig tavaly nyáron súlyos aszály sújtotta a termést. Az inflációt a magyar háztartások megnövekedett vásárlóereje is táplálta, amit a választások előestéjén hozott kormányzati intézkedések (közalkalmazotti fizetések emelése, adócsökkentések stb.) is támogattak. A cikk szerint az árstop makrogazdasági következményei súlyosak.
A jegybank az elmúlt évben folyamatosan emelte a kamatot, de mindeddig nem tudta lelassítani az árak emelkedését. „A kormány a jelzáloghitelek, a diákhitelek és a kkv-k kamatait is befagyasztotta, ami korlátozza a monetáris politika hatását” – magyarázza az Oxford Economics elemzője.
írják.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt