Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Szeptember végén, Föltámadott a tenger, Nem ért engem a világ – három vers a kilencből, amelyet az Aurevoir, Dánielfy Gergő, Ember Márk, Paulina, a Romengo, 4S Street, Trap kapitány és a THA SHUDRAS, The Biebers és Sena álmodtak újra, hol rockosan, hol rappelve. A Szabadság Szerelem – Petőfi 200 című zenés irodalmi előadás március 15-én debütál majd mások mellett Eszenyi Enikő narrálásában és a készülő Petőfi nagyjátékfilm főszerepét is alakító Berettyán Nándor főszereplésével.
Kilenc Petőfi versfeldolgozás képezi annak az előadásnak a gerincét, amellyel a Kertész Imre Intézet készül a Petőfi bicentenáriumra. Az Ugron Zsolna József Attila-díjas író által írt zenés darabot Káel Csaba rendezi, és a közönség március 15-én láthatja először a Hagyományok Házában.
„Ma már megérte felkelni” – fogalmazott Demeter Szilárd, a Kertész Imre Intézetben megrendezett csütörtöki beharangozó eseményen utalva arra, hogy nagyon elnyerték a tetszését a megzenésített és jelentősen újraértelmezett versek, melyeket aznap reggel volt alkalma meghallgatni.
Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója, egyben az esemény házigazdája, elmondta: kilenc zenészt, zenekart kértek fel, hogy Petőfi egy-egy versét megzenésítsék, és saját művészi kifejezőeszközükkel újraértelmezzék. Az Aurevoir, DÁNIELFY, Ember Márk, Paulina, Romengo, 4S Street, Trap kapitány és a THA SHUDRAS, The Biebers és Sena a megzenésített versekhez videoklipet is készítettek, melyek már elérhetők a Kertész Imre Intézet Youtube-csatornáján.
A Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című egyórás színdarab ezekre a dalokra, valamint Petőfi Sándor, Szendrey Júlia és Ady Endre műveire van felfűzve, és Petőfi forradalmi hevületét, verseinek szenvedélyét, a szabadság és a szerelem mindent elsöprő erejét kívánja bemutatni.
Petőfi újra és újra emlékeztet bennünket arra, hogy legfontosabb kincsünk a szabadság. Tőle és mindazoktól, akik életüket áldozták érte, tudjuk, hogy a szabadság nem önmagáért való és nem céltalan: a szabadság a közös jó. Tennünk, dolgoznunk kell érte. És az sem baj, ha időnként beleszeretünk – fogalmazott Ugron Zsolna.
Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója az eseményen elmondta, intézetük olyan életműveket gondoz (többek között Kertész Imre, Pilinszky János, Sziveri János, Arthur Koestler, Petri György hagyatékát), amelyeknek a szabadság állt a középpontjában. Az, hogy Petőfivel foglalkozunk, természetes, hiszen ő a szabadság költője, elkötelezettje volt. Petőfi közös ügy – ezért vagyunk itt, alapítványunk egy olyan programmal, összművészeti projekttel készült, amellyel ezt az élményt akarjuk elvinni a fiatalokhoz.
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a Szabadság, szerelem! című hatsoros Petőfi-vers kapcsán úgy fogalmazott:
Ha a kortárs pop- és színházkultúra nyelvén meg tudjuk ezt fogalmazni, és át tudjuk ezt adni a mai fiatal korosztálynak, akkor megvan a remény, hogy lesznek közös kulturális kódjaink – mondta, hozzátéve, hogy ő maga akkor "csekkolt ki" az egyetemi oktatásból, amikor rájött, hogy az első éves hallgatókkal nincsenek már közös kulturális kódjai.
A március 15-én debütáló zenés irodalmi produkció beharangozó eseményén az egyes dalok mellett bemutatták az előadás szereplőit is. A narrátorok szerepét kettős szereposztásban Eszenyi Enikő és Katona Kinga, illetve Berecz István és Szabó Sebestyén László színművészek alakítják, míg Petőfi Sándor szerepét Koltai-Nagy Balázs és a készülő Most vagy soha című nagyjátékfilmben a költőt alakító Berettyán Nándor. Az előadás budapesti bemutatója 2023. március 15-én, 15:00 órától látható a Hagyományok Házában, azután a zenés irodalmi előadás országjáró körútra indul. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: [email protected].
Ízelítőül álljon itt egy csokor az újragombolt versekből.
Dánielffy Gergőt saját bevallása szerint mélyen megérintette Petőfi Sándor: Nem ért engem a világ című verse. A dalhoz készített klip alapgondolatát Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye adta, amelyet egy modern élőképbe helyeztek át, erős párhuzamot jelezve Petőfi és Krisztus „megnemértettségével”.
Az Aurevoir. Petőfi Sándor: Ki vagyok én? nem mondom meg... című versét zenésítette meg, immár sokadik versfeldolgozásaként. A zenekar szerint minden kornak megvan a maga Petőfije, és nagyon kellenek az újabbak, akik az elnyomó hatalmakkal szemben szót emelnek, ha kell, az életüket is áldozzák.
És végül zárjuk a sort a Szeptember végén című kötelezővel, amit ezután vélhetőleg nem fogunk már többé ugyanúgy olvasni...
Nyitókép és belső fotók: Kertész Imre Intézet