Egyre veszélyesebb kijelentések hangoznak el az ügyben.
Ahogy írtuk, a Fehér Ház is reagált a kémléggömbesetere: azt a szuverenitásunk megsértésének tekintik. A New York Post most Glen VanHerck tábornok, az Észak-Amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORAD) főparancsnoka kijelentését idézi, aki szerint robbanóanyag lehetett azon a kínai kémléggömbön, melyet az amerikai légierő lelőtt a hétvégén az USA légterében.
Glen VanHerck részleteket árult el a lelőtt léggömb tulajdonságairól: a ballon 200 láb (nagyjából 60 méter) magas volt, néhány ezer fontos méretű eszközzel volt terhelve (egy font kb. fél kiló), nagyjából 30 méter hosszú, fesztávja 20 méter, a ballont egy F-22-essel lőtték le, és a tábornok állítása szerint a hulló roncsok veszélyt jelentettek a lakosságra nézve. Mint kiderült, a roncsok 15 amerikai futballpálya méretű területen szóródtak szét (ez nagyjából 8 hektárnyi terület).
Hangsúlyozta: abból a feltételezésből indultak ki az eljárás közben, hogy robbanószer lehet a léggömbön az önmegsemmisítéshez.
vagy csupán feltételezték azt.
Nyitókép: MTI/AP/Chad Fish/Chad Fish
Bárhogyan is alakulnak az események, már az nagy dolog, hogy egyáltalán szóba jött a lehetőség, hogy nálunk érjen véget az orosz-ukrán háború. Ungváry Zsolt írása.
A csapáshoz az ukrán hadsereg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt és csapásmérő drónokat vetett be.
Oroszország a Donbasz területének körülbelül 88, Zaporizzsja és Herszon területének pedig 73 százalékát ellenőrzi.
Közzétették a megállapodás részleteit.
Az amerikai alelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem vállalja egyedül Ukrajna védelmét, a fő terhet Európának kell viselnie.
Tóth Máté energiajogászt kérdeztük az EU–USA kereskedelmi és vámszerződésről.
Bécsben is nyerni szeretnének.
Az orosz elnök állítólag kompromisszumkészséget mutatott Trumpnak, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna feladja a Donbászt és lemondjon NATO-tagsági terveiről.
