Egyértelmű, hogy Magyarország továbbra is tagja kíván maradni az euroatlanti integrációnak, ugyanakkor nem kritikátlanul teszi mindezt, hanem felvállalja a konfliktusokat akár az USA-val, akár az EU fősodratú vonalával – jelentette ki Orbán Viktor stratégiai tervét elemezve Nagy Attila Tibor. A baloldali elköteleződésű politikai elemző a Hit Rádió Háttérben című műsorában kifejtette; a stratégiai polarizáció keretében keres Magyarország új kapcsolatokat keleti irányban.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz-ukrán háborúval kitört a második hidegháború, ami felvetette annak a lehetőségét, hogy hazánk teljes mértékben feladja a keleti együttműködést, ám más stratégiai döntés született:
Magyarország ki szeretne maradni a hidegháborús szembenállásból, tanulva abból, mit hozott hazánk számára az első ilyen időszak.
Az elemző az orbáni külpolitika kockázati tényezőjeként azonosította azt, hogy a kimaradás lehetséges-e egyáltalán úgy, hogy a külkereskedelmi forgalom jelentős része a nyugati államokkal bonyolódik le. Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország nem hajlandó kritikátlanul elfogadni a nyugati elvárásokat. Hintapolitikaként jellemezte mindezt. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az orbáni külpolitika figyelmét már jóval korábban felkeltették az úgynevezett BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – a szerk.), amelyek nemzetgazdasági szempontból is fontosak lehetnek.
Nagy Attila Tibor szerint a potenciális szövetségeseink ugyanakkor „a nap végén nem bizonyulnak elég erősnek”. Úgy látja, egészen 1490, azaz Mátyás király halála óta igaz, hogy – nagyon kevés kivételtől eltekintve – a magyar diplomácia lényegileg képtelen jól felmérni a világpolitikai erőviszonyokat és folyamatosan rossz szövetségeket választ. Elismerte ugyanakkor, hogy „a dolog nem dőlt el végleg”.