XVI. Benedek különös szeretettel imádkozott a magyarokért, most itt az alkalom, hogy mi is imádkozzunk érte – mondta Erdő Péter bíboros, prímás hétfőn a Szent István-bazilikában azon a gyászmisén, amelyet az emeritus pápa lelki üdvéért mutatott be közösen Veres András püspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével.
A szentmisén nagy számban képviseltették magukat az egyház, a közélet, valamint a diplomácia – több mint negyven ország – képviselői. Jelen volt mások mellett Michael Banach érsek, hazánk apostoli nunciusa, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Balog Zoltán református püspök is.
***
Erdő Péter bíboros gyászmisén elmondott szentbeszédét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.
„Krisztusban kedves Testvérek!
Amikor Aquinói-i Tamás szentté avatásáról nyilvános konzisztóriumot tartottak, XXII. János pápa azt mondta: „Nem szükséges olyan hevesen foglalkozni csodáival, hiszen annyi csodát tett, ahány kérdést megoldott.” . Sokan mondták a történelem során, hogy a teológus munkája másodlagos dolog a segítő szeretet cselekedeteihez képest. De ha magának Jézusnak a példáját tekintjük, Ő egyszerre volt átható erejű tanító és csodálatos gyógyító. Ő az egész embert akarta felemelni, testét, lelkét, szellemét, szabadságát és méltóságát.
A most felolvasott evangéliumban Jézus a Mennyei Atyához imádkozik. Azt akarja, hogy az emberek üdvözüljenek, vele együtt ott lehessenek az örök boldogságban. De éppen ehhez kapcsolódik küldetése is. Megismerteti az emberekkel a Mindenható Isten nevét. Az Örökkévalóról úgy beszél, mint igaz Atyáról. Isten igazságának megismertetése az emberekkel Jézus küldetése, célja pedig az, hogy az emberekben éljen az a szeretet, amely Krisztust az Atyához kapcsolja.
Benedek pápa jelmondatában is kifejezte, hogy az igazság munkatársa (cooperator veritatis) akart lenni. Életműve Krisztus igazságának kifejtése volt, de nem elvont spekuláció formájában, hanem a szeretet szavaival, korunk embere számára. A Názáreti Jézusról szóló műve nem csak tudományos munkásságának, hanem pásztori küldetésének is a betetőzése volt. Mert a kereszténység nem elvont filozófia, hanem Jézus Krisztus tanításának, életének, halálának és feltámadásának a megvallása.
Szabadító örömhír, isteni kinyilatkoztatás, amely minden idők minden emberéhez szól. Benedek pápa elkötelezetten kereste a keresztények egységét és a párbeszédet minden jóakaratú emberrel. Ennek során tisztelettel meghallgatta és figyelembe vette mások véleményét. Ugyanakkor rendületlenül hűséges volt Krisztus tanításához, amely a Szentírásból és a Szenthagyományból hitelesen megismerhető.
Hűséges volt Jézus örökségéhez, aki kijelentette: „Ha kitartatok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket” (Jn 8, 31-32).
Amikor Benedek pápa vállalta, hogy az igazság munkatársa lesz, valóban megnyerte sokak szívét és segítséget adott sok mai ember problémáinak tisztázásában. Már a II. Vatikáni Zsinaton való részvétele is – igaz, szakértői minőségben – hozzájárult a zsinat folyamatához, a hit válaszának kereséséhez korunk emberének problémáira.
Három nagy pápai enciklikáját a szeretet, a remény és igazság témája köré rendezte. A Deus caritas est a szeretetről, a Spe salvi a reményről, a Caritas in veritate pedig az ember teljes értékű fejlődéséről szól a szeretetben és az igazságban. Két nagy szinódus utáni buzdításának középpontjában az Eucharisztia és Isten Igéje állt. Nem véletlen, hiszen az Ige és a szentségek adják az Egyház belső szerkezetét és küldetésének gazdagságát.
Benedek pápa különösen is átérezte korunk nagy problémáit, így például az idős kor kihívását. Ő már tudatosan reflektált arra, hogy az emberiség átlagos életkora megnövekedett. Személyesen is megélte ezt a problémát. Pápává választása előtt, még mielőtt a konklávé elkezdődött, betöltötte 78. évét. Mikor gratuláltak neki, elgondolkozva és gondterhelten ismételgette ezt a számot: 78, 78. Nem gondolta azt, hogy neki kell még Péter utódának hivatalát átvennie. Amikor pedig a választás után kilépett a Szent Péter-bazilika erkélyére, hogy üdvözölje az egybegyűlt hívők tömegét, mi, bíborosok azt hallottuk, hogy a nép ütemesen kiabálja: Grazie, grazie! Köszönjük! Az új pápa viszont üdvözlésre emelte két kezét és a fehér reverenda alól kilátszott a fekete pulóver. Aligha gondolta, hogy ő ezen az estén ilyen helyzetbe kerül. Mégis alázattal vállalta a szolgálatot, amit erejét meghaladó tehernek tekintett. Az időskor témáját azután Ferenc pápa tárgyalta részletesebben, amikor bevezette a nagyszülők és idősek világnapját .
Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából 2007-ben külön levelet intézett hozzánk, magyarokhoz. Ebben Szent Erzsébetről kijelenti: „Úgy tekintetek rá, mint a keresztény erények tiszta példaképére, amelyeket radikálisan élt meg a házasságban, a családban és az özvegységben egyaránt. Példája politikai személyiségek számára is ösztönzőnek bizonyult, hogy buzgóságán felbátorodva a népek közti kiengesztelődésen fáradozzanak.” Benedek pápa hitünk igazságai fényében nagy érzékenységgel támogatta a házasság és a család értékeit, a népek közötti kiengesztelődést, a békét és a társadalmi igazságosságot. Többször elmondta nekem, hogy különös szeretettel imádkozik a magyarokért. Most itt az alkalom, hogy mi is imádkozzunk érte.
Ma is érvényesek Ferenc pápa szavai, amelyeket róla mondott: „mindnyájan érezzük spirituális jelenlétét, tudjuk, hogy imáival elkíséri az egész Egyházat (…), teológiai munkássága továbbra is gyümölcsöző és hatékony”. Első ünnepélyes pápai szentmiséjének homíliájában Jézusról beszélt, aki jó pásztorként megkeresi és vállára veszi az eltévedt bárányt. Ez az eltévedt bárány – mondta – maga az emberiség! Jézusnak, a jó pásztornak ebben a nagyszerű küldetésében volt munkatársa Benedek pápa. Adja Isten, hogy a Mennyei Atya házából imáival támogassa Egyházunk küldetésének teljesítését. Ámen.”
Fotók: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Csapó József
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
Reagált a vádakra a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője.
Magyar bajnoki címet és Szuperkupát is nyert a Fradival.
Életveszélyes balesetek, amputáció és háztűz után lelt örök nyugalomra.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
Segítség, a szakmai és a családi életükben egyaránt válaszokat találó középosztálybeli értelmiségieket akarnának faragni a XXI. századi lányokból! Francesca Rivafinoli írása.
Vasárnap reggel 6 órára is jut egy találkozó a napi programban.
Megvan rá a magyarázat, hogy miért visel sok játékos rózsaszín cipőt a vb-n.
