„Lovakon, nyergekben – A honfoglaló magyarok hadszervezete” címmel érkezik hamarosan egy új film. Az ismeretterjesztő filmkészítés egyik leghitelesebb hazai gyártójával, Hajnal Ödönnel beszélgettünk.
A Digitális Legendárium olyan történelem iránt érdeklődő fiatal csapat, akiket évekkel ezelőtt az a küldetés hozott össze, hogy a jelen kor digitális technológiáját felhasználva megszerettesse a magyar- és világtörténelmet a fiatalokkal és a nagyközönséggel. Ez a lelkesedés, a technológiai lehetőségek és a magas szintű történészszakmai háttér találkoznak a Lovakon, nyergekben – A honfoglaló magyarok hadszervezete című filmben.
Interjúalanyunk Hajnal Ödön, építészmérnök és a Digitális Legendárium vezetője.
***
Izgalmas éveit éli idehaza a történeti ismeretterjesztő filmkészítés, jobb és kevésbé sikeres alkotások is születtek az elmúlt időszakban, és sokak szerint önök a legjobbak a szakmában...
Megtisztelő ez a jelző, de nem gondolom, hogy ez így lenne. Van még számos kiváló cég a szakmában, akik minket is inspirálnak, folyamatos önvizsgálatra és megújulásra serkentve minket. Ilyen a Pazirik Kft., vagy a ZymZym stúdió például.
Mitől lesz nagyszerű egy történeti film? Milyen feltételeknek kell megfelelnie?
Jó kérdés, amit sokfelől meg lehet közelíteni. Elsősorban azt kell világosan meghatározni, hogy kiknek és milyen céllal fog készülni a film: ez befolyásolja azt, hogy mennyire szükséges a korhűséghez ragaszkodni. A történelmi alapokon nyugvó, de alapvetően fikciós film, mint például a Kincsem, a maga keretrendszerében jól működött, de teljes korhűséget nem kell rajta számonkérni, pusztán annyit, hogy a korszakot idézze meg hangulatában.
A történelmi filmeknél is elsősorban a szórakoztatás a cél, de itt véleményem szerint már elvárható, hogy a díszletek, jelmezek, párbeszédek amennyire csak lehet, korhűek legyenek. Ez a nemzetközi filmgyártásban már egyre jobban megvalósul, és reméljük itthon is egyre inkább figyelni fognak erre. A dokumentum vagy ismeretterjesztő filmeknél pedig ez alapvető elvárás.
Ezekhez az alkotásokhoz elengedhetetlen, hogy történészek is részt vegyenek a munkában. Rajtuk kívül még érdemes és szerintem kell is támaszkodni
Ezeknek egy része elérte azt a színvonalat mind felszerelésben mind tudásban, amely lehetővé teszi, hogy ezekben az alkotásokban szereplőként vagy akár tanácsadóként hitelesen meg tudjanak jelenni. Ez hatalmas segítség egy ilyen jellegű film készítésénél.
Mi a helyzet a szöveggel?
A szöveg megint csak attól függ, hogy milyen céllal készül a film. Ha párbeszédek jelennek meg az alkotásban, érdemes odafigyelni a arra, hogy a szövegben lehetőleg ne legyenek anakronisztikus szavak, szófordulatok.
aki így nem fog tudni belehelyezkedni az adott korszakba, ráadásul nem lesz hiteles a film sem. Ha csak narráció van, akkor sokkal szélesebb a lehetőségek tárháza, ilyen esetekben van helye a mai kifejezéseknek, hiszen egy külső hangot hallunk.
És a zene?
A zene egy érdekes dolog. Ha van kiemelt dallamunk, akkor érdemes úgy megkomponálni, hogy az adott korszakot idézze, de véleményem szerint érdemes modern köntösbe öltöztetni. Ha betétként van jelen, akkor mi régizenészekkel szoktunk felvételeket készíteni, amelyek amennyire csak lehet megfelelnek a korszak zenei stílusának. Ez
Mindemellett a korhű zene ugyanúgy tudást hordoz magában, amivel a néző plusz információhoz jut, igaz ez nem konkrét adat lesz, hanem dallam, vagy dalszöveg, hangulat. Azonban a film egésze alatt sok kitöltő atmoszférazene is jelen van, amelyeknek nem feltétlenül kell korhűnek lennie, elég ha a kép hangulatát erősíti, fokozza.
A magyar nyilvánosságban, a szakmán túl is hatalmas érdeklődésre tart számot a magyar őstörténet és honfoglalás időszaka. Lovakon, nyergekben – A honfoglaló magyarok hadszervezete című, szakértők bevonásával nemrég elkészült film miben különleges a témáján túl?
A filmben szerettük volna időutazásra hívni a nézőt, annak ellenére, hogy ez nem fikciós film, hanem „csak” egy ismeretterjesztő film. Ez azt jelenti, hogy a film jeleneteiben őseinket alakító újrajátszókat
ahol semmilyen szempontból nem jelennek meg modern eszközök vagy szereplők: nincsenek jelen történészek, akár stúdióban felvett részletekben, akár képbe belépő mesélőként. Itt csak narráció van, amit a film képei illusztrálnak.
Jelenet a forgatásról (A honfoglaló magyarok hadszervezete)
Jelenet a forgatásról (A honfoglaló magyarok hadszervezete)
Mi volt a legnagyobb nehézség, amivel a film készítése során szembesültek?
Több nehézség is adódott, de ez természetes. Kettőt emelnék ki,
A legnagyobb kihívás az volt, hogy a rendelkezésre álló források korlátai között olyan képeket vegyünk fel, hogy a néző elhiggye, valóban egy honfoglaló szállást és lakóit látja a képen. Emiatt sokszor átírtuk a forgatókönyvet, majd az operatőrök sok kameraállást megnéztek a helyszínen, ahol ezenfelül még arra is kellett figyelni, hogy ne látszódjék semmi olyan, ami a korszakban nem volt, például autók járta földút, hatalmas szántó és így tovább. Ha mégis megjelent a távolban egy busz vagy kondenzcsík, azt utómunkában távolítottuk el.
A másik nehézség a megfelelő emberek,
volt. Tulajdonképpen az ország minden szegletéből kerítettük elő a tárgyakat, amelyeknek szigorú szempontok szerint válogattak ki a történész szakértők. Így is becsúszott néhány hiba, amelyet a film vágásakor igyekeztünk korrigálni, többnyire elég sikeresen.
A szereplők kiválogatása szerencsére könnyebb volt. Ahogy korábban írtam ma már itthon is gyakorlott újrajátszók és kézművesek vannak, akik hatalmas gyakorlattal rendelkeznek a szakterületükön. Korábban ilyen hitelesen nem lehetett volna leforgatni ezt a filmet, mert a mozdulatokon kiütközött volna a rutintalanság. Ugyanez igaz a szereplők viseleteire és felszerelésére, amely mindenben igazodik a ma rendelkezésre álló forrásokhoz. Ami pedig esetleg hiányzott, azt a forgatás napjára elkészítettük.
Hogyan látja, melyek A honfoglalók hadszervezete legizgalmasabb részei?
Nehéz erre válaszolni, mert a gyártás során minden részlet a szívemhez nőtt. Talán a kohászati részt és fejedelmi kíséretről szóló rész izgalmasabb lehet a nézőknek, illetve a honfoglalók taktikáját illusztráló animációs betét, ami olyasmit mutat, amit eddig így nem láthattunk összefoglalva.
Miként zajlott a forgatás technikailag?
A legtöbb időt a forgatókönyv fejlesztése vitte el, mivel a történészeknek, régészeknek az elmúlt 20-30 év eredményeit kellett szintetizálnia egy viszonylag rövid filmbe. Ezután kitűztük a forgatás időpontját, ahol figyelembe kellett venni az időjárást, a helyszíneket és a szereplőink időbeosztását is, hiszen mindenkinek van állása, ahol adott esetben szabadságot kellett kivenni.
A forgatás során
Itt nagy szerencsénk volt, mert csak kettő napon esett az eső, pont amikor a fedett térben lévő részeket forgattuk. Ezután következett az elővágás, amikor a kész felvételeket szépen felfűztük az idővonalra, majd jöhetett a narráció véglegesítése. Ezek során merült fel, hogy szükség lenne még néhány betétre, ezért két nap pótforgatást is beiktattunk.
Az élőszereplős jelenetek vágása után utómunkával eltávolítottuk a hibákat, a zavaró részeket és elkészítettük az animációs elemeket. A hangutómunka során a hangok, zörejek közé beleszőttük a korábban stúdióban rögzített régizenei elemeket, amelyek szépen kiegészítették a közben fényelésen – a különböző felvételek színvilágának összehangolásán – átesett képi anyagot.
Mennyit tett hozzá a technika fejlődése az elmúlt pár évben ennek a filmnek a minőségéhez?
Nagyon sokat. Anélkül nem tudtuk volna létrehozni a több ezres sereg látványát, vagy az animációk sem lettek volna ennyire szépek.
Hol állunk nemzetközi összehasonlításban a történeti ismeretterjesztő filmkészítés terén?
Az elmúlt években számos olyan színvonalas rövidfilm készült különböző kiállításokba, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi mezőnyben is. Én úgy érzem, hogy ebben nincs okunk szégyenkezni.
Amiben valóban hiány van, az a hosszabb 35-55 perces ismeretterjesztő vagy dokumentumfilmek. Ez jóval tőkeigényesebb formátum, ahol rengeteg apró dologra oda kell figyelni, hogy aztán az értő közönség ne szedje szét a rövid időn belül. Ahogy többször kitértem rá,
Érdemes a filmesek részéről ezt igénybe venni, még akkor is, ha más szempontokat, igényeket is támaszt a gyártásban. Ettől egyébként a produkció nem lesz drágább sem.
A film készen van, de nem került még nyilvánosságra. Mikor láthatja a nagyközönség?
Jelenleg még az orosz és angol verzión dolgozunk, amint készen lesznek, szerintem nem lesz akadálya a publikálásnak.
Nyitókép: Jelenet a forgatásról (A honfoglaló magyarok hadszervezete)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
