Fontos kritikája Gali Máté kötete azoknak a jól ismert toposzoknak, amelyek még mindig nagyban meghatározzák a korszakról folyó közbeszédet. A 13 tanulmányt és 2 forrásközlést tartalmazó, a magyar történelem egyes kérdéseit a dualizmustól a második világháború végéig tárgyaló könyvben olyan érdekfeszítő és ritkán bemutatott témák is előkerülnek, mint például, hogyan tervezték egyes magyar politikusok a nemzetiségi kérdés rendezését a Monarchia alkonyán. A szerzővel beszélgettünk.
***
Számomra úgy tűnik, a Horthy-korszak igencsak az érdeklődés homlokterébe került az elmúlt egy-két évtizedben. Ennek fényében mi kutatni való akad még rajta?
Az igazság szerint könyvtárat lehetne megtölteni azzal a tudással, mellyel a Horthy-korszakot illetően még nem rendelkezünk. Csak hogy néhány témát említsek: az Egységes Pártnak, a korszak nagy kormányzópártjának belső felépítését, parlamenti képviselőinek fluktuációját, országgyűlési tevékenységét, a főbb vezetőinek/szervezőinek szerepét illetően hiányosak az ismereteink. Az országgyűlési képviselők 1914 és 1922 közötti összetételének változásáról többszöri próbálkozás ellenére sem született még munka. De a két világháború közötti időszak névadójáról, Horthy Miklós kormányzóról sem készült még modern szemléletű, elsődleges hazai és külföldi források rendszerezett feldolgozásán alapuló, teljes életrajz.
Most megjelent könyvének, amely a 2014 és 2022 közötti válogatott írásait tartalmazza, a legnagyobb terjedelmű tanulmánya a Horthy-korszak megítélésével foglalkozik. Miért döntött úgy, hogy ilyen alapossággal járja körül ezt a kérdést?
A könyvben emellett szerepelnek historiográfiai összegzések a Magyarországi Tanácsköztársaságról, gróf Bethlen Istvánról, de még az elmúlt száz esztendő magyar gondolkodóinak a trianoni tragédiára adott válaszairól is. A historiográfia számomra azért is fontos, mert ez által nemcsak a történetírás története ismerhető meg, hanem hogy a történetíráson, valamint a gyakran az annak az eredményeit felhasználó állami emlékezetpolitikán keresztül hogyan szervesülnek bizonyos nézetek a történelemtanításban, végül pedig a közbeszédben. Amikor neki láttam a Horthy-korszakról szóló áttekintés megírásának, az vezérelt, hogy ne kizárólag a politikai rendszer értékelésének változásait mutassam be, hiszen arról már sokan írtak. Hanem hogy
egy dolgozat keretében komplex módon kerüljön feldolgozásra a társadalompolitika, a külpolitika, hazánk második világháborús szerepvállalása, továbbá Horthy Miklós személye,