Többfrontos támadással ijesztgeti nézőit a fehérorosz állami televízió
A fehérorosz tévé szerint lengyel, litván és ukrán irányból fegyveres csapatok koordinált támadásra készülnek az ország ellen.
Megváltozott a karácsonyi vásárlók fogyasztási magatartása idén; nem kevesebbet, csak kisebb értékben vásárolunk a gazdasági bajok és a pénzszűke hatására.
Vajon mennyire hat a magyar vevők megfontolásaira a szomszédunkban tíz hónapja dúló háború, az ezzel összefüggő energiaválság, a már korábban feléledt, de az orosz agresszió után vészesen meglódult általános infláció, melyet nem követhettek még a béremelkedések? Annyi az avatatlan szemnek is kitűnik a korábbi hónapok statisztikáiból, hogy például az elmúlt év azonos időszakaihoz képest a ruha- és a cipőüzletek forgalmában visszaesés van, az élelmiszer is „negatívba fordult”, nincs a megszokott forgalomemelkedés. Spórolnak az emberek.
Soós Gabriella közgazdász, kutató, egyetemi oktató a Mandiner érdeklődésére elmondja, a fogyasztásnövekedés az utóbbi évtizedben mindig tetten érhető volt (2020-at, a covid kitörésének évét kivéve). Most a stagnálás a jellemző, bár a mindig legnagyobb forgalmúnak számító hónap, a december kiskereskedelmi forgalmi adatait majd csak később teszik megismerhetővé a statisztikusok. Mindenesetre az idei november végi Black Friday is mérsékelt volt a korábbi évekéhez képest.
Ami az ajándékvásárlások legfőbb időszakát illeti, a cégek házi felmérései szerint
szeretteikért. Mivel a lakosok bőrükön érzik a nehézségeket, a makrogazdasági körülmények hatását, illetve mert jövedelmi bizonytalanság van, az úgynevezett impulzusvásárlások visszaszorulnak. (A szakember úgy magyarázza az impulzusvásárlást: az előre eltervezett vásárlással szemben a helyszínen találkozva marketing üzenetekkel, e hatásoknak engedve vásárlunk, függetlenül attól, hogy szükségünk van-e a termékre. Ezért ilyenkor gyakran feleslegesen adunk ki pénzt.)
A karácsonyi vásárlási hajrában az is mérséklőleg hat a vásárlókra, hogy nemrégiben a kormány megszüntette a fenntarthatatlanná vált benzinárstopot. A komoly benzináremelkedéssel épp akkor kell szembesülnie a vásárlóközönségnek, amikor kevésbé nélkülözheti a gépjárművet mind a bevásárlások, mind a távolabb élő szerettek, vagy sok esetben az év végi szabadságra tervezett utazások során.
bár a hatásai jelentősebben az évfordulót követően fognak jelentkezni.
Hasonlóan kedvezőtlen tényező, hogy a karácsony tájékán sokaknak nagyon fontos áruvásárlási hitelek eleve magasabb kamatai tovább növekedtek. A hitelkamatok emelkedésének jelensége mögött természetesen az áll, hogy – amint arra a közgazdász szakember rámutat –, az inflációs hatással szemben a Magyar Nemzeti Bank a jegybanki alapkamat többszöri felemelésével igyekezett fölvenni a harcot. Az áruvásárlási hitelkamat növekedése tehát tartózkodóvá teszi az embereket az ilyen áthidaló fizetési megoldások iránt.
De mit vetít mindez előre? Talán kevesebb mennyiségű ajándékot vásárolunk idén karácsonykor? Soós Gabriella szerint valószínűleg
Ezt a szakma úgy mondja, hogy „a kosárérték” – vagyis az egy beszerzéskor vásárolt árumennyiség értéke – az, ami csökkeni fog. „A roham mértékében és a vásárlás mennyiségében talán nem lesz különbség, annál inkább a vásárlás pénzbeli értékében – magyarázza a szakember. – Aki teheti, inkább ki fogja várni a közvetlenül karácsony előtti akciókat. Ez persze nem annyira vonatkozhat az utolsó pillanatban online rendelésekre, mert az azt a veszélyt hordozná, hogy esetleg nem érkezik meg az áru időben!”
Soós Gabriella biztos abban, hogy bőségesen lesznek akciók még közvetlenül karácsony előtt is, különösen, ha a kereskedők látják, hogy a forgalom sajnos nem a megszokott.
Rendben van, többségünkben kevesebbet költünk; de hogyan oldjuk meg, hogy a látszat mégse legyen csüggesztő a csekélyebb értékű ajándékozással vagy az olcsóbb ünnepi ételekkel? – ez a következő kérdésünk.
Soós Gabriella közgazdász úgy látja: máris megfigyelhető az élelmiszervásárlások átrendeződése. A „prémiumszegmensben” nincs különbség, hiszen ott a magasabb jövedelmű fogyasztók vásárolnak, akiket az inflációs hatások és a kamatváltozások nem annyira befolyásolnak.
De már a középosztálybeliek visszafogottabbak. Vagyis: az élelmiszerek középkategóriájában látványos a változás. Mivel az inflációval, az energia-, illetve üzemanyagdrágulással a középjövedelműeknek csökkent érezhetően a jövedelmük, ezek a fogyasztók mennyiségben, volumenben ugyan nem vásárolnak kevesebbet, de átálltak az olcsóbb változatra.
„Ha eddig fácánleves, most csirkehúsleves, ha eddig tintahalkarika, most harcsapaprikás
kerül a család ünnepi asztalára” – érzékelteti a kutató a majdan bemérhető változást.
Ugyanez a nem élelmiszerek kiskereskedelmi kategóriájában is megfigyelhető. „Aki a legnívósabb márkájú mosógépet szándékozott megvásárolni, az kiköt a középárfekvésűnél” – kerül szó az elektronikai cikkekről.
Hasonló a helyzet a ruházati vásárlásokkal. Soós Gabriella meggyőződése, hogy a 2022-es karácsony nyertesei között ott lesznek a „fast fashion” boltjai. Ebben a főleg fiatal vásárlókra építő ruházati ágazatban-iparágban nagyon gyors modellváltások vannak. A teljes kollekció szinte hetente cserélődik. Ezek a boltok tudnak
Az ő forgalmuk nem nagyon sínyli meg a kedvezőtlen gazdasági klímát, mert vásárlóközönségük viszonylag olcsón jut hozzá olyan tömeggyártott, divatos termékekhez, melyek relatíve egyedi daraboknak tűnnek fel előttük.
„Várhatóan statisztikailag igazolódik majd, hogy szintén nem esik vissza az elektrotechnikai „kütyük”, szerszámok, műszaki termékek forgalma sem, ezek az idei karácsonykor is slágercikkek" – mutat rá Soós Gabriella közgazdász.
Nyitókép: Szent István téri karácsonyi vásár; MTI/Mohai Balázs