Itt a magyar találmány, ami nyálból képes kimutatni a rákot, még a baj előtt

Ez kétszer annyi, mint amennyien közlekedési balesetben hunynak el egy esztendőben. Különösen annak fényében megdöbbentő ez a magas mortalitási szám, hogy a fej-nyaki daganatok – mint egyébként a legtöbb rákos elváltozás – ha időben felismerik, nagy eséllyel gyógyíthatók. Ha időben felismerik – és itt a probléma, ugyanis az esetek nagy százalékában ez nem következik be. Ennek meg is van a következménye, hiszen az előrehaladott stádiumú betegek hatvan százaléka veszti életét öt éven belül a betegség következtében, míg korai diagnózis esetén a túlélési arány nyolcvan-kilencven százalékos. Mindezek ellenére sajnos mégis nagyon későn jutnak az orvoshoz ezek a beteg.

A korai diagnózis felé tett nagy lépést Márk László, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense, aki kifejlesztett egy egyszerű, és olcsón előállítható készüléket, ami alkalmas a fej-nyaki tumorok diagnosztikájára. „Ebben a szűrésre alkalmas készülékben egyrészt az a nagyon jó, hogy

– mondja lapunknak. A másik, ami miatt ez a tesztelésre alkalmas eszköz különösen ígéretes, hogy különösebb rizikóval járó mintavétel nélkül alkalmazható: nem kell hozzá sem steril környezet, sem szúrás, elég csak egy kis mennyiségű nyál. A Covid-19-nél már megismert tesztekhez hasonlóan ez is elvégezhető akár otthon, a patikában vagy a háziorvosnál.

Márkék nagyszámú mintán végeztek alapkutatásokat, amelyek lényege, hogy összehasonlították a daganatos betegek és a teljesen egészségesek mintáinak összetételét. A rákos elváltozással küzdő páciensek mintáiban találtak olyan molekuláris anyagokat, amelyek jelzőmolekulaként, orvosi kifejezéssel élve biomarkerként funkcionálnak. Ezeket a különbségeket figyelembe véve pedig sikerült kifejleszteni a tesztelésre alkalmas célkészüléket.

Arra a felvetésünkre, hogy miben különbözik a vérminta és a nyálminta a sikeres diagnózis tekintetében, az egyetemi docens elmondja, hogy gyakran foglalkoznak plazmamintákkal is, ám ez utóbbi a daganatos elváltozás diagnosztizálására nem a legjobb. „Ennek az az oka, hogy a vérben nagyon sokféle molekula – elsősorban – fehérje van jelen, ráadásul széles, dinamikus tartományban. Ez azt jelenti, hogy valamelyik fehérjéből rengeteg van a vérplazmában, valamelyikből meg milliárdszor kevesebb. És minket általában pont azok a fehérjék érdekelnek, amiből nagyon kevés van” – mutat rá. Mint hozzáteszi, nagyon nehéz tehát vérplazmából olyan diagnosztikai módszert kifejleszteni, ami ki tudja mutatni a tumor biomarker jelenlétét.

– magyarázza Márk László. Hozzáteszi, a nyálban kiegyensúlyozottabb a fehérjemolekulák koncentrációja, ezért könnyebb is őket vizsgálni.  Nem hiába kap egyre nagyobb hangsúlyt egyébként a nyál mint diagnosztikai közeg vizsgálata a világ kutatási irodalmában is. A szájüregi, fej-nyaki tumorok esetében pedig még inkább kézenfekvő diagnosztikára való használata.

A diagnosztikai eszközt egy pályázat keretében fejlesztették ki, Márk László elmondja, nagyon fontos szempont volt, hogy olyan készüléket hozzanak létre, ami olcsón előállítható. „Rengeteg pontos eredményekre képes eszköz van már, de mivel nagyon drágák, nem is tudnak betörni a diagnosztikai iparba” – mutat rá. Hozzáteszi, hogy ráadásul mindezek mellett használatuk nagyon jól képzett szakembergárdát igényel. Nem így az ő általuk kifejlesztett daganat előre jelző készülék, aminek most zajlik a klinikai tesztelése, az egyetemi docens reményei szerint jövőre a nemzetközi piacra kerülhet az eszköz. A fejlesztés Kromat Kft. és a Pécsi Tudományegyetem kooperációjában valósult meg.