Ha Herszont az oroszok elveszítik, az stratégiai és presztízs-szempontból is komoly vereség. Bár megtartásához atomfegyvert őrültség lenne bevetni, a régió elárasztása Oroszországnak érdekében állhat.
A következő napokban 50-60 ezer ember evakuálását tervezik az orosz hatóságok az ukrajnai Herszon régióból. Az evakuációra a Reuters értesülései szerint az ukrán kormányerők nagyszabású offenzívára készülnek a régióban, amelyet Oroszország a szeptemberben lezárult népszavazások eredményeképpen orosz államterületnek tekint.
Vlagyimir Szaldo, Herszon oroszok által beiktatott kormányzója szerint erre
azért van szükség a polgároknak a Dnyeper folyó keleti oldalára való áttelepítésére, hogy „biztonságba” kerüljenek, s hogy az orosz hadsereg „határozottan tudjon cselekedni”
a kiürített területen. A herszoni lakosság már most szöveges üzenetekre számíthat telefonjaikon, amelyben a hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy sürgősen hagyják el a területet.
Vlagyimir Szaldo helyettese, Kirill Sztremuszov tegnap úgy fogalmazott , nem lehet kizárni, hogy Herszon város és a Dnyeper folyótól nyugatra fekvő területekre kemény rakétatámadás vár. Szergej Szurovikin, az ukrajnai hadszintér nemrég kinevezett főparancsnoka semmi konkrétat nem volt hajlandó elárulni. Annyit mondott,
az Ukrajnában zajló orosz „speciális katonai hadművelet” igen „feszült” fázisba lépett,
a Herszon városára vonatkozó akciótervek végrehajtására az aktuális katonai-taktikai helyzet függvényében kerül sor.
Közben a CNBC nyugati biztonságpolitikai szakértőkre hivatkozva szintén állítja, hogy az evakuációra azért van szükség, mert az orosz hadsereg ily módon készíti elő a terepet a visszavonulásra. Az Institute for the Study of War nevű kutatóintézet szerint tervezett visszavonulásról lehet szó, amely az orosz hadsereg számára megaláztatást jelent. Emlékeztetnek: ugyanez történt Kijevben, a háború első napjaiban, a Kígyó-sziget és Harkiv városa esetében is.
„Az orosz hadműveleti vezetők bizonyára tanultak a harkivi oblasztyban végbement ukrán ellentámadást övező korábbi hírszerzési és műveleti malőrökből – éppen ezért most valószínűleg arra törekszenek, hogy mérsékeljék az újabb sikeres ukrán ellentámadás műveleti és hírszerzési következményeit.”
– áll a think tank elemzésében.
A Dnyeperen történő átkelés komoly kihívásnak ígérkezik; a folyó ezen a részen nagyjából 1 kilométer széles és ezen a szakaszon kell rendben megszervezni az emberek és a felszerelés áttelepítését. Ráadásul, mivel a közelben az összes állandó kőhidat megrongálták, az orosz haderő javarészt a Herszon közelében felállított hajó- és pontonhidakban bízhat csak.
Lapunk megkeresésére Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, szakmai igazgatója elmondta, hogy Oroszországot Herszon kapcsán alapvetően két szempont vezérli. Egyrészt a presztízs: a háború első szakaszában ugyanis Herszon városával együtt a megyeszékhelyet is sikerült megszerezni. Ez azért lényeges körülmény, mert Zaporizzsje városa – a négy újonnan annektált területek részeként – nincs orosz kézen, és katonailag jelenleg nincs is realitása a város megszerzésének.
Másrészt pedig,
ha orosz oldalon egy háború esetében egyáltalán „sikersztoriként” bármit is aposztrofálni lehet, akkor Herszon megszerzése az.
Az ukránok ugyanis eleinte – feltehetően kollaboráció eredményeképpen – szinte különösebb ellenállás nélkül adták fel a megyeszékhelyet.
Ha azonban Herszon elveszik az oroszok számára, a Dnyeper folyó eleve olyan földrajzi akadályt jelent, ami miatt az orosz hadsereg már csak jelentős nehézségek árán tudja visszaszerezni a várost (miközben az ukrán kormányerők az orosz ellátási útvonalak következetes felszámolását hajtják végre). Márpedig
Éppen ezért, ha az ukrán ellentámadás Herszon régiójában sikeresnek bizonyul, azzal az ukrán kormányerők a maguk olvasatában egy komoly stratégiai hibát javíthatnak ki.
Herszon – ahogy a három további, korábban ukrán oblaszty, Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsje – esetében persze
Ezeket a területek ugyanis Oroszország jelenleg – a 2014-ben annektált Krím-félszigettel egyetemben – saját államterületének tekinti. Ez abból a szempontból jelentős, hogy elvileg ezekre a területekre is vonatkozik a hatályos orosz katonai doktrína, amelynek értelmében az orosz államterületet ért támadást – elvileg – nukleáris fegyverrel is meg lehet védeni.
Csakhogy – emlékeztet Bendarzsevszkij Anton – csak Donyeck és Luhanszk esetében világos, hogy konkrétan milyen területet értünk alatta. Az említett két megye ugyanis eredeti ukrán közigazgatási határaival „csatlakozott” Oroszországhoz, míg Herszon és Zaporizzsje esetében nem beszélhetünk konkrétumokról. Ezeknek a területeknek „szakadár alkotmánya” sincs.
Ez utóbbi két régió esetében tehát a határok elvileg egészen a háború végéig mozoghatnak. Bendarzsevszkij szerint tehát adódik a kérdés: mettől meddig tart pontosan Oroszország, s különösképpen mit tekint vajon Oroszország az egyébként gyéren lakott megye székhelyének azt követően, ha számára Herszon elesik?
Arra a kérdésre, hogy Oroszország a nagyvolumenű evakuációval esetlegesen egy komolyabb, akár taktikai atomfegyver bevetését is előkészítheti, Bendarzsevszkij Anton a következőképpen válaszolt.
„Oroszország esetében már semmit sem lehet kizárni. Ha azonban Oroszország a Dnyeper folyó mentén nukleáris fegyvert vetne be, az azt követő sugárzás miatt azt kockáztatná, hogy az egész Fekete-tenger, vele együtt pedig a Krím-félsziget is annak kárvallottjává válhat.”
Sajtóhírek szerint azonban, ha Oroszország tömegpusztító fegyverek bevetését nem is fontolgatja konkrétan, Herszon megye egy részét valószínűleg valamilyen formában lakhatatlanná tenné. Ennek eszköze lehet például egy a Kahovka Vízerőmű (HPP) ellen intézett hamis zászlós orosz katonai művelet. A HPP ugyanis több mint 18 millió köbméter vizet tart vissza, felrobbantása pedig a Dnyeper-menti lakott területek masszív és gyors elárasztását teszi lehetővé.
Az Institute for the Study of War értesülései szerint a hamis zászlós műveletek részeként az erőművet az oroszok már alá is aknázták, míg orosz források szerint az ukrán erőknek áll érdekében a gát lerombolása.
Kép: Olga MALTSEVA / AFP
A színész-aktivista a műsorvezetőknek azt is elárulta, hogy ő kormányváltás ellenére is ellenzéki marad, a jövőben is kritizálni fogja a rendszert.
Orbán Viktorra viszont kimondottan kellemes idők várnak.
A spanyol szocialisták korrupciós ügyei már Pedro Sánchez miniszterelnök közvetlen környezetét is elérhetik.
„A Tisza kormánya egy 16 minisztériumos, rekordméretű bürokratikus monstrum lesz, amely a kritikusok szerint tele lesz friss Tisza-káderekkel” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán.
Az ukrán elnök rendkívül magabiztos, bár a háború állása ezt nem indokolja.
Nagyon reméljük, hogy a visszavágójuk is ilyen parádés mérkőzést hoz.
A színész-aktivista a műsorvezetőknek azt is elárulta, hogy ő kormányváltás ellenére is ellenzéki marad, a jövőben is kritizálni fogja a rendszert.
Orbán Viktorra viszont kimondottan kellemes idők várnak.
