Megjelent a kormányhatározat a már korábban beharangozott közbeszerzési eljárások módosításaira.
Hétfőn este a korrupcióellenes hatóság és munkacsoport felállításáról szóló kormányhatározat mellett egy másik határozat is megjelent a Magyar Közlönyben, amely a már korábban beharangoztatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozik.
A kabinet „elkötelezett az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságának, átláthatóságának, gazdaságosságának növelése, az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése és a verseny szintjének növelése, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése iránt”, olvasható a határozatban, amely mások mellett előírja a területért felelős miniszternek, Navracsics Tibornak, hogy hozzon létre a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert; és meg kell vizsgálnia az egyajánlatos
közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, „beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15 százalékos küszöbértéket”.
A határozat azt is tartalmazza, hogy Navracsicsnak gondoskodnia kell arról, hogy a teljesítménymérési keretrendszer működtetésében közre kell működniük a hazai közbeszerzések területén tevékenykedő, független, nem kormányzati szervezeteknek és közbeszerzési szakértőknek is.
Közismert, a kormány az európai uniós forrásokkal (RRF – helyreállítási hitel; MFF – hétéves uniós büdzsé) kapcsolatos tárgyalások keretében vállalta, hogy az uniós forrásból és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében is vállalta azt, hogy az egyszereplős tenderek arányát 15 százalékra csökkenti.
A létrehozandó keretrendszernek vizsgálnia kell többek között az eredménytelen eljárások szintjét és okait, a megszüntetett szerződések számát és arányát, a késedelmes teljesítéseket, a költségtúllépések arányát és mértékét, a mikro- és kisvállalkozások sikeres közbeszerzési részvételének arányát, azokat a szerződéseket, ahol figyelembe vették az életciklusköltségeket, illetve azt, hogy mekkora az egyajánlatos tenderek aránya. Erre Navracsics november 30-ig kapott határidőt.
Nyitókép: Facebook
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
