Drogkutató Intézet: felületes, félrevezető sajtóállítások születtek a  varázsgombáról

Újabban előszeretettel cikkeznek némely orgánumok a pszilocibin vegyületet hordozó pszichedelikus szer, a varázsgomba terapikus jó hatásáról. A magyar sajtó egy része (például a Qubit, az Index, a Telex) utóbb egy, a New York-i Egyetem orvosi karának központjában lezajlott kutatásról szóló amerikai híradásokra hivatkozik. A vizsgálatba – 12 hetes terápiás programba – 95 alkoholfüggő felnőttet vontak be (ez egyébként nagyon kis mintának számít). A kutatás során a résztvevők 83 százalékánál már két pszilocibin – varázsgomba – szeradag után csökkent az alkoholfogyasztás, ami a kutatók és a sajtó szerint óriási eredmény. Mindenesetre igaz lehet:

míg a placebót kapóknak csak a negyede hagyott fel az alkoholfogyasztással.

Varázsgomba-reneszánszot szuggerálnak

A Psychoterapy in Alcohol Addiction Recovery című szaktanulmányból kiindulva a Qubit többek között ezt szűri le: „A varázsgomba reneszánszának nagy megmondói évek óta hirdetik, hogy a gombában található pszichedelikus vegyület, a pszilocibin segíthet az embereknek megszabadulni az alkoholfüggőségüktől, de ezt most egy New York-i egyetem kutatásában bizonyítani sikerült.” Az Index ilyen címmel adott hírt a kutatásról, de főleg az állítólagos pozitívumáról:

Mint írtuk: a pszichedelikus szer jó színben feltüntetése már rég folyik a magyar sajtó egy részében. Jellemző a 444.hu egyik cikkének címe már 2014-ből: „Ellenségünk a varázsgomba, pedig a barátunk is lehetne”. Az adott írás szerint a varázsgomba fő vegyülete „újra összerakja az agyunkat”, segít legyűrni a depressziót, alkoholfüggőséget.

Sürgetik a szemléletváltozást e kábítószernek minősített vegyület iránt.

amelyről ráadásul némely orgánum dicsérőleg jegyzi meg, hogy kitűnő spirituális élményeket, elmélkedési lehetőséget nyújt. A Netflix új dokumentumfilmjei ugyancsak foglalkoznak tudománynépszerűsítő köntösben a varázsgombával és más pszichedelikus drogokkal.

Bár a pszilocibin vegyületet hordozó varázsgomba esetében nem bizonyítható fizikai hozzászokás-veszély, nyilván jó okokból a legtöbb országban, így hazánkban is tiltólistán van. Ugyan a drogliberalizáció folytán Hollandiában legálisan hozzáférhetővé, illetve termeszthetővé vált a ’90-es évek közepétől,

Történt ez holland egészségügyi tárca javaslatára, arra hivatkozva: kiszámíthatatlan viselkedéshez és kockázathoz vezethet.

Öngyilkosság, baleset, incidensek fakadtak ugyanis Hollandiában az elhamarkodott varázsgomba-legalizációból.
Hazánkban is volt elrettentő eset, idén egy celeb egy másik pszichedelikus szer, az Ayahuasca főzetét itta egy spirituális szeánsz keretében. Bepánikolt, magán kívül az erdőbe rohant, aminek a vége életveszélyes állapot, sokszoros csonttörés és hatórás műtét lett.

A Drogkutató elemzi a tendenciózus beállításokat

A Drogkutató Intézet pár éve azért jött létre, mert szeretnék a legmodernebb tudományos eredményeket közérthető, használható formában átadni a drogprevencióban dolgozó gyakorlati szakembereknek, illetve pedagógusoknak, orvosoknak, szülőknek, döntéshozóknak és mindenkinek, aki hiteles forrásból szeretne tájékozódni.

Igazgatója Prof. Dr. Haller József neurobiológus, kutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Honlapján (drogkutato.hu) a szóban forgó intézet a most hét végi, varázsgombával kapcsolatos írásában radikálisan, alliterálva leszögezi: „Felelőtlen, felületes és félrevezető minden olyan cikk, amely a varázsgombával kapcsolatosan azt állítja, hogy önmagában gyógyítja az alkoholizmust.”

Rámutatnak a magyar tudományos szakemberek: a közelmúltban magyar és külföldi hírportálokon több cikk szólt pszichedelikus szerek mentális betegségekre és alkoholizmusra gyakorolt pozitív hatásairól, egyáltalán, a függőségek potenciális gyógymódjaként is témává teszik. Ugyan minden esetben feltüntetik, hogy a tanulmányokban leírt kísérletek résztvevői ellenőrzött körülmények között használták a tiszta szert, ám

mindenféle kiemelést vagy a figyelem felkeltését alkalmazó módszert nélkülözve.

„Jogos lehet tehát az a feltételezés – szögezi le a Drogkutató Intézet idevágó anyaga –, hogy ezek az írások arra ösztökélik az olvasót, hogy nyugodt lelkiismerettel használhat – egyébként – illegálisnak ítélt szereket.”

A Drogkutató Intézet megjegyzi: a külföldi nagyobb hírportálok – New York Times, NBC News – jóval részletesebben mutatják be a kísérlet hátterét, és több ponton kiemelik a biztonságos körülményeket. A közlemény szerzői nem vitatják, hogy az utóbbi években sok kutatás irányult a pszichedelikus szerek jótékony, terápiás célú használatára. Az ilyen cikkek jó része az említett szerek általános jellemzői mellett azok pszichoterápiás, neurobiológiai, farmakológiai jelentőségeit taglalja, klinikai tesztek eredményeit foglalja össze – többnyire állatkísérletek nyomán.

De azt is hangsúlyozza a magyar intézet: a pszilocibin a nemzetközi Pszichotróp Egyezmény szerinti listán csak kutatási és ipari célra engedélyezhető. Az egyazon tiltólistán szereplő anyagok, beleértve például az LSD-t, az MDMA-t, a meszkalint és a katinont, „jelentős egészségügyi veszéllyel járnak és jelenleg nincs elismert orvosi felhasználásuk”!

A Drogkutató felveti: „A megjelent magyar és külföldi cikkek jelentős része már kész tényként közölte a tanulmány eredményét: ha alkoholproblémáid vannak, fogyassz varázsgombát (pszilocibint) és kevesebbet fogsz inni, sőt még akár fel is hagysz majd ezzel a kellemetlen függőséggel. Legalábbis a témában egyáltalán nem jártas személy egyszeri olvasat után szinte biztos, hogy ezt a következtetést fogja levonni.

A figyelmeztető tudományos közlemény észrevételezi, hogy a hazai sajtócikkek mellőzik a kísérlet hozzáférhető teljes, hosszadalmas vizsgálati protokolljának ismertetését. „Ha valóban ennyi lenne az alkoholfüggőség kezelésének megoldása – teszi fel a költői kérdést a Drogkutató –, akkor szükséges lett volna a kutatóknak minden apró lépést, minden vizsgálatot, dózist, a felhasznált anyagok listáját ekkora terjedelemben részletezni?” 

Mi vessünk egy futó pillantást a protokollmellékletre. Eszerint a kísérletben résztvevő személyeket nagyon gondosan szűrik. Kizáró ok például: károsodott májműködés, szívritmuszavar, magas vérnyomás, asztma, pajzsmirigy-túlműködés, depresszió, PTSD, családban előforduló mentális betegségek, kábítószer-használat, antiszociális viselkedés, pszilocibin allergia. Ráadásul a pszilocibint nagyon szigorú szabályoknak megfelelően állították elő egy erre a célra felkészült laboratóriumban.

Egy terápiás alkalom 8 órán keresztül zajlott orvosok, pszichiáterek szigorú felügyelete mellett, nyugodt körülmények között. Meghatározták a vízfogyasztást, a beadást követően 3 órán keresztül 30 percenként mérték a résztvevők életjeleit, majd óránként, és probléma esetén előre meghatározott protokoll szerint avatkoztak közbe az orvosok. A kutatásban résztvevő személyek pszichoterápián is részt vettek. A pszichoterápia olyan ellenőrzött környezetet biztosít, ahol a páciens beszélhet a problémáiról és gondjairól.

A Drogkutató egyik kulcsfölvetése:

az ellenőrizetlen egészségügyi állapot mellett, egy buliban vagy (…) más, nyugodtnak cseppet sem mondható környezetben használja azt? De legalább ugyanennyire veszélyes, ha otthonában, egyedül próbálja ki az adott szert. (…) rosszabb esetben az sem tűnne fel senkinek, ha az adott személynek azonnali orvosi segítségre van szüksége, a kialakult szituáció kimenetele pedig erősen kérdéses.”

Végül a Drogkutató Intézet tanulmánya kitér arra is: nem lehet megcáfolni, hogy a pszichedelikus szerek, úgymint például az LSD vagy a pszilocibin pozitív hatással bírnak különböző mentális betegségek kezelésére, vagy támogathatják az alkohol, dohányzás leszokását. Arra is intenek ugyanakkor: a pszichológia, farmakológia és neurobiológia egyaránt folyamatosan fejlődő tudományágak.

Ráadásul honnan is tudhatná az átlagember, hogy ha varázsgombát szeretne vásárolni, akkor valóban azt is fogja kapni, azaz nincs hozzákeverve semmilyen toxikus anyag, vagy épp nem szedünk olyan gyógyszert, mely kölcsönhatásba léphet ezekkel a szerekkel és nagyon súlyos egészségügyi állapotokat idézhetnek elő…

Megszólal a rendészeti drogszakember

A Mandiner megkereste az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának Bűnügyi Főosztályáról Csákó Ibolya rendőr-alezredest. A szakember rendőrtiszt lapunknak leszögezte: A varázsgomba hatóanyaga: a pszilocibin és a pszilocin a hatályos szabályozás alapján büntetőjogilag kábítószernek minősül. Magyarországon egyrészt azt tekintjük kábítószernek, amely anyag az 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény jegyzékein és az 1971. évi Egyezmény mellékletein szerepel.

Márpedig a „varázsgomba” hatóanyagai az 1971. évi Egyezmény 1. mellékletén ott szerepelnek. Így az országok kötelesek megtiltani ezek alkalmazását. A tiltás alól csak a tudományos alkalmazás, illetve csak igen szigorú korlátozás mellett engedélyezhető a gyógyászati felhasználás, úgymond feszes engedélyeztetési eljárást követően és még szigorúbb ellenőrzés mellett.

Az ORFK drogügyi szakemberének számadata szerint itthon évente mintegy 40 idevágó büntetőeljárás van, amelyben pszilocint, vagy pszilocibint tartalmazó gombát foglal le a rendőrség.

Nyitókép: Mandiner-archív