Lengyelország, a harckocsigyártó nagyhatalom?

Folytatódik biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész szerzőnk, Somkuti Bálint Háború, közelről cikksorozata az ukrajnai háború legfontosabb, legérdekesebb aspektusairól és tanulságairól.

***

A szerződés, amely K2 Black Panther harckocsikról, K9 Thunder önjáró lövegekről és FA-50 könnyű harci repülőgépekről szól, hosszú évek alatt valósul meg teljesen.

Ez a szám óriási, közel duplája a Lengyelország által korábban rendszerben tartott hasonló eszközökének. Hogy mennyire megdöbbentő a mennyiség, azt jól mutatja, hogy az Észak-Korea által ténylegesen katonailag fenyegetett Dél-Koreában is mindössze 260 körüli darabszámban állt a harckocsi rendszerbe. A szintén jelentős mennyiséget képviselő 650 önjáró löveg mellett a három századnyi, 48 darab sugárhajtóműves FA-50 csak a hab a tortán. Ez utóbbi egyébként a hazánkban is rendszeresítendő L-39NG-vel van nagyjából egy kategóriában. A K2 Black Pantherek közül Dél-Korea a tervek szerint még az év vége előtt megkezdi a legyártott 180 darab szállítását. A fennmaradó 800 darabot a lengyel igények szerint

Az együttműködés nemcsak a technológia átadására, hanem a közösen kifejlesztendő K3PL harckocsira is kiterjed.

Mielőtt azonban belemennénk egy újabb következő generációs harckocsi bemutatásába, érdemes egy kicsit a döntés politikai hátterét is megvizsgálni. Az ugyanis egy gyakori mítosz, hogy fegyverek, fegyverrendszerek beszerzésekor kizárólag az adott eszköz képességei döntenek. Az ilyen nagy értékű, és többségükben évtizedes kötöttséget jelentő haditechnikai felszereléseknél a gyártó nemcsak a karbantartással tehet szert további bevételekre, hanem az eszközök további sorsába is beleszólása van. Ahogy a svájci lőszergyártó is kis híján meg tudta akadályozni, hogy Németország Gepárd önjáró légvédelmi lövegeket adjon át Ukrajnának, ugyanúgy

Éppen ezért volt politikai döntés a Németországot nem igazán szívlelő jelenlegi lengyel kormányzat részéről, hogy nem további Leopard 2-esekkel pótolta az Ukrajnának átadott, T-72-esekből átalakított PT-91 Twardykat, hanem amerikai M1 Abramseket vásárolt helyettük. Ide kapcsolódik egy korábbi anekdota, amely szerint egy lengyel tábornok azzal dicsekedett német társának, hogy nekik több harcképes Leopárdjuk van, mint a németeknek. A történet szerint a válasz így hangzott: igen, de nálunk vannak a jogok és a gyártósor. Valószínűleg hasonló okok vezettek a jóval messzebbi és kisebb Dél-Koreával való megállapodáshoz, így ugyanis a lengyel kormányzat sokkal nagyobb szabadságot tudott magának kiharcolni.

Lengyelország által vásárolt amerikai M1 Abrams harckocsik egy varsói szemlén április 5-én  

(forrás: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

A döntés viszont kétségkívül meglepte a NATO harckocsigyártó országait, különösen úgy, hogy Törökország is dél-koreai beszállító mellett döntött. Feladva évtizedes kísérletét a teljesen hazai gyártású Altay-jal, a korábbi transzfer mellett a K2-t is meghajtó dél-koreai dízelmotor megvásárlása mellett döntött. Ebben az esetben is a tudás átadása mellett valószínűleg

Hogy mennyire savanyú a szőlő a nyugati államok számára, azt jól jellemzi a CNN által, a hírrel kapcsolatban megszólaltatott angol szakértő véleménye. Nicholas Drummond szerint a K2 Black Panther a Leopard 2 kevésbé ütőképes változata: „Ugyanaz az ágyú, ugyanaz a motor, és ugyanaz a sebességváltó. De legalább az elektronika kevésbé fejlett. Nem egy rossz tank, de messze nem a legjobb.” – fogalmazott.

Nos, a némi felsőbbrendűséggel elmondott lesajnáló kritika ráadásul nem is teljesen igaz. A K2 első sorozatában gyártott 100 harckocsit ugyan még a Leopard 2 motorja hajtotta meg, de már a második és harmadik sorozat 160 darabjában a Hyundai Doosan saját fejlesztésű szíve dobog. Az erőátvitellel kapcsolatban igaza van, de az ágyúnál megint megbicsaklik az érvelése, ugyanis az eszköz eredeti dél-koreai fejlesztés. Ugyan praktikussági okokból a 120 milliméteres, 55 kaliberhosszúságú CN08-as löveg ugyanazt a lőszert tüzeli, mint a NATO harckocsijai, ettől még saját fejlesztés, és nem Rheinmetall licensz, mint szinte az összes NATO-harckocsié, beleértve a Leclercet és az M1 Abramst. A lesajnált elektronika képességeiről nincs nyilvánosan elérhető információ, de aki nyitott szemmel jár a telefonok, TV-k és egyéb háztartási elektronikai eszközök piacán, sejtheti, milyen szintű valójában a K2 felszerelése. Ráadásul a modern harckocsik közül a Leclerc mellett a K2 azon járművek közé tartozik, amelyek automata töltőberendezéssel vannak ellátva. Abban viszont igaza van a szakértőnek, hogy

Rátérve a 2022 júniusi Eurosatoryn részletesebben bemutatott New Generation Main Battle Tankra (NGMBT), azaz az új generációs alapharckocsira, az eredetileg 2019-ben a nyilvánosság elé tárt koncepció mostanra nyilvánvaló módon előfutára volt a cikk apropójául szolgáló megállapodásnak. Az NGMBT-re tekintve ugyanis egyértelmű a 2013-ban bemutatott futurisztikus lengyel könnyűharckocsi-koncepcióval, a PL-01-el fennálló hasonlósága. A modern formavilágnak és a felhasznált anyagoknak köszönhetően a gyártó szerint a harckocsi lopakodó képességű lesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy láthatatlan lesz, hanem azt, hogy észlelhetősége jelentős mértékben csökken a radarok és – ami sokkal fontosabb – a Javelin és NLAW irányításában kulcsszerepet játszó hőkamerák számára.  

A gyártó Hyundai-Rotem szerint a páncélost három személy fogja kezelni, a már bemutatott Pantherhez és az EMBT-hez hasonlóan. Eltérés azonban, hogy a T-14 Armatánál alkalmazott megoldással mindhárman (a gépjárművezető, a parancsok és a fegyverkezelő is) a törzsben, egy védett kapszulában kapnak helyet. A jelenleg koncepciószintű, 55 tonnásra tervezett harcjármű

Fő fegyverzete egy automata töltőberendezés által kiszolgált, 130 milliméteres ágyú lesz, amelyet áramvonalazott és süllyeszthető platformokra telepített drónok elleni lézerágyú és páncéltörő rakéták egészítenek majd ki a tervek szerint. A Hyundai Rotem által kiadott kísérő anyag arról is beszámol, hogy a legfejlettebb elektronikai eszközökkel, azaz kiber támadó és védelmi képességekkel is ellátott C4ISR rendszere mellett a harckocsi korlátozottan ugyan, de képes lesz legénység nélkül is működni. Nos, a fentiek egy valóban fejlett eszközt vetítenek előre, de ahogy a neve is jelzi, a koncepció még a prototípusig sem jutott el.

Fentiek miatt várhatóan a tervezett K3PL a New Generation Main Battle Tank tényleges megvalósítása lesz, amelyhez őszintén kívánunk sok szerencsét lengyel testvéreinknek. Egy dolgot azonban mindenképpen szeretnék a háborús hevület mellett is a figyelmükbe ajánlani. Ez pedig a háború örök problematikája, a polgári vezetés állandó dilemmája: a „vajat vagy ágyút” kérdése. Ugyanis egy ekkora méretű

és elkerülhetetlenül a polgári fejlesztések vagy a népjóléti kiadások kárára valósíthatók csak meg. A küszöbön leselkedő válságot figyelembe véve ez merész terv.

De, ha a válságot figyelmen kívül is hagyjuk, adódik a kérdés: mire ez a nagy fegyverkezés? Nem bíznak a NATO-ban? És: ezek a fejlesztések érintenek minket? Ahol kérdések vannak, ott előbb-utóbb a válaszok is megérkeznek.

--

Nyitókép: Lengyel Leopard harckocsi egy közös európai hadgyakorlaton május 19-én Lengyelországban   (forrás: Wojtek RADWANSKI / AFP)

fotó: AFP