Lehet-e rendszerszintű csalás az amerikai elnökválasztáson? – Amerika választ
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Obama elárulta közel-keleti szövetségeseit, Biden csak ezt folytatja. Irán célja az atombomba, és Izraelnek nem szabad dörgölőznie a nyugati baloldalhoz. Beszámolónk.
Az MCC Feszt egyik utolsó szakmai eseményén Izrael biztonságpolitikai kihívásairól beszélgettek, a résztvevők Gadi Taub izraeli történész és Benkő Levente, hazánk izraeli nagykövete, míg a moderátor Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhely vezetője volt.
Taub azzal kezdte, hogy felvázolta Izrael nehéz helyzetét. Irán behatolt Szíriába, mely az összeomlás szélén áll. Oroszország irányította eddig Szíriát, szövetségben Iránnal, de ingatag a viszonya szövetségeseivel. Eddig az oroszok hagyták, hogy Izrael iráni célpontokat bombázzon Szíriában, de most ezt a jó viszonyt Izrael elrontotta Oroszországgal. Benjamin Netanjahu, a korábbi jobboldali izraeli miniszterelnök óvatos játékot játszott, úgy kötött alkut az oroszokkal, hogy nem bőszítette fel az amerikaiakat. Netanjahu komoly politikus volt, keveset beszélt, de sokat tett az országáért.
Izrael kicsi ország, rengeteg agresszív ellenféllel, óvatosnak kell lennie. A mostani kormány, Jair Lapid kormánya erősen ukránbarát retorikát használt, és ezzel elvesztette az oroszok kegyeit, most már nem bombázhat Szíriában Izrael, legalábbis Oroszország erre utalgat. Lapid újságíró, csak a lájkokat és a Joe Bidennel való közös fotózkodás lehetőségeit keresi, nem érti a geopolitikát – fejtegette Taub.
Benkő szerint Izrael még mindig az Egyesült Államok fontos szövetségese, de a kép változik. Az Egyesült Államok de facto kivonul a régióból, és új szereplők emelkednek fel. Oroszország most lényegében Izrael szomszédja lett, ez nem értékítélet, ezzel számolni kell. Kínának is komoly befektetései vannak Izraelben, tehát minimum a gazdasági együttműködésről szó van, bár ezt Washington nem szívesen látja.
Benkő az elmúlt évtizedekben három dolgot tart meghatározónak a régióban.
Az arab tavaszból „arab tél" lett, a stabil arab országok meggyengültek. És még csak most érezzük az Ábrahám-egyezmények hatását, melyet a nyugati sajtó becsmérel, mivel Donald Trump hozta azt tető alá. Ezek mind átírták az Izrael körüli területek arculatát.
Taub szerint Irán célja az atombomba. A kérdés nem az, ők mit csinálnak, hanem hogy Amerika mit csinál. Miért akar Amerika visszatérni az atomalkuhoz? Az atomalku lényegében arról szól, hogy legitimálja az iráni atomprogramot. Amerika politikája jelenleg az, hogy azt hiszik: ha eleget etetik a krokodilt, őket eszi majd meg utoljára. Amikor Iránban azt ordítják, hogy „halál Amerikára", érdemes elhinni, amit mondanak.
Trump alatt nagy fordulat volt, az Ábrahám-egyezmények először hozták el a békét a Közel-Keletre, hiszen egy egyiptomi-izraeli béke „hideg" béke volt, mert Izraelnek vissza kellett adnia elfoglalt területeit, Egyiptomra pedig egyszerűen rászólt a Nyugat, hogy elég volt a háborúból. Biden viszont folytatja szövetségeseinek elárulását, dacára annak, hogy a régióban most először egybevágnak egyes gazdag arab országok és Izrael érdekei – szögezte le Taub.
Az izraeli történész kemény szavakkal bírálta a Nyugat és Izrael közti viszonyt.
hanem ki kéne állnia ellene, ez létérdeke. Ha nem vitázik az Irán-barát baloldallal, akkor saját szövetségeseit hozza kellemetlen helyzetbe. Hogyan képviselje azt az álláspontot mondjuk egy amerikai republikánus, hogy az iráni atombomba veszélyes, ha közben Izrael jó viszonyt ápol olyan nyugati országokkal, amelyek éppen vissza akarják terelni Iránt az atomalkuba? A baloldal nevetve mutogathat arra, hogy „tessék, Izraelnek sincsen semmi baja az atomalkuval". Nem szabad Amerikával szakítani, de Izraelnek igenis ki kell játszania a kártyáit.
Benkő szerint ma Magyarország és Izrael közös kihívások elé tekint a terrorizmus és a tömeges migráció terén. Nyugat-Európában közben átalakul a demográfiai helyzet, a muszlim szavazatok aránya nő, és így egyre több ország kapcsolatát határozza ez meg Izraellel. A progresszív, posztnemzeti baloldal gyűlöli azokat a dolgokat, melyeket Izrael képvisel, azaz a nemzetállamot és a nemzeti érdek képviseletét. Taub ehhez azt tette hozzá, hogy Orbánt kritizálni egyfajta retorikai elem az izraeli baloldalon: ha Netanjahu Orbán barátja, és Orbán „fasiszta", akkor Netanjahu is „fasiszta". Ezt azonban figyelmen kívül kell hagyni,
Fotó: MCC