Ez a harc lesz a végső? – az ukrán ellentámadás esélyei

Folytatódik biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész szerzőnk, Somkuti Bálint Háború, közelről cikksorozata az ukrajnai háború legfontosabb, legérdekesebb aspektusairól és tanulságairól.

***

Egyre többször beszélnek ukrán vezetők arról, hogy megindult a sokak által várt hadművelet Dél-Ukrajnában. Már egy ideje hallani ukrán csapatösszevonásokról a térségben, sőt, a Mariupolnál megsemmisült 36. tengerészgyalogos dandárhoz hasonlóan

Az ukrán kormányzat felszólította a régióban lakókat, hogy ne adjanak hírt az ukrán csapatmozgásokról. A Dnyeper keleti partján fekvő Herszon városát ellátó legfőbb országúti híd, az Antonovszkij és több kisebb közúti híd súlyos sérüléseket szenvedett. Ukrán alakulatok jelentős orosz erőket kerítettek be, és lehet folytatni a sort.

A fentiek alapján könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy megindult a már egy ideje lebegtetett ukrán ellentámadás Herszon környékén, és az oroszok egy jelentős vereség elé néznek legnyugatabbi hódításaik területén. A Dnyepertől keletre állomásozó alakulataik utánpótlása elvágva, és a közel háromszázezres lakosságú város, valamint a környező területek ukrán kézre kerülése már csak idő kérdése.

pedig csak egy nyugati hadseregekben rendszeresített rakétatüzérségi üteg feléről van szó.

Nos, akkor jó a propaganda, ha a valóságra épít. Az előbbiekben bemutatottak azonban legalább annyira torz képet adnak a valós helyzetről, mint amennyire egy celeb photoshopolt képe az Instagram-profilon a valós személyről. Valahol a festékrétegek, a grafikai trükkök alatt ott az igazság, de a bőr nem olyan tökéletes, a fogak nem pont úgy állnak, és bizony a ráncok is mesterségesen el vannak tüntetve.

Ukrán katonák aknagránátokat tisztítanak gyakorlatozás közben a kelet-ukrajnai Harkiv térségében július 19-én

Megerősített információk szerint az ukrán hadsereg reguláris és harcedzett, azaz leginkább ütőképes egységeinek 60-80 százaléka megsemmisült a harcokban az elmúlt hónapokban. Ez azt jelenti, hogy a már említett tengerészgyalogos dandár előrevonása és szerepe is kérdéseket vet fel. Hogy valaki bejelentette egy hadrendi szám megérkezését, az még nem sok mindent jelent. Arról, hogy mennyire van a dandár feltöltve, felszerelve, ellátva, arról értelemszerűen nincs nyilvánosan elérhető információ. A hagyományos katonai erőszámvetés szerint a sikeres támadáshoz a támadónak legalább 3:1 arányú erőfölénnyel kell rendelkeznie a legtöbb területen. Bár a kelet-ukrajnai hadműveletek megmutatták, hogy napjainkban ez már koránt sincs így, nincs okunk kételkedni abban, hogy az ukrán katonai vezetés jelentős erőket vont össze. 

A nyílt, lapos terepen a kisebb falvak szabdalta hatalmas mezők ideális terep a harckocsiknak. (Érdemes Google Maps-en megnézni a területet.) A ritkán lakott Herszon megye nyugati területén a hírek szerint 4-5 orosz zászlóalj harccsoport tevékenykedik, azaz kb. kétezer katona. Már csak ezért is hihetetlenek a „jelentős erők katlanba zárásáról” szóló hírek.

így egy bekerítéssel fenyegető helyzet kialakítása sem egyszerű. Hacsak nem sokkal mozgékonyabb a támadó fél. Fenti gondolatmenetet folytatva nem lennék meglepve, ha az ukrán ellentámadás fő erejét az átadott lengyel harckocsikkal felszerelt erők képeznék, amelyeket a szintén nemrég leszállított nyugati önjáró lövegek támogatnának. Ezek pedig képesek lehetnek a nyílt terepen egyes alegységek, egységek bekerítésére, még ha nem is a bejelentett nagyságrendben.

Tovább nehezíthetik a megszálló helyzetét a logisztikai útvonalakat ért sikeres HIMARS-támadások. Azonban a propaganda mögé nézve egy teljesen más kép rajzolódik ki. Az orosz barátsággal még véletlenül sem vádolható Tom Cooper hadtörténész is felhívja a figyelmet, hogy

Márpedig a Dnyeper keleti partjára vezető egyik vasúti híd a folyó duzzasztóművén fut. Lerombolása polgári lakosok tízezreinek az életét veszélyeztethetné. A másikról, az Antonovszkij vasúti hídról pedig szinte szó sem esett, a klasszikus acél traverzekből felépített híd ugyanis nagyon jól bírja a légitámadásokat. Ahogy azt a vietnámi háborúban sokszor támadott észak-vietnámi Paul Doumer híd, vagy a dél-ukrajnai Zatoka melletti Pidjominij híd mutatja. Arról nem is beszélve, hogy a képek tanúsága szerint súlyosan, de nem javíthatatlanul megsérült Antonovszkij közúti híd védelmére csoportosított orosz elhárító eszközök az utolsó támadásnál a tizenkettő HIMARS rakétából tizenkettőt semlegesítettek. Ráadásul úgy, hogy jelentések szerint

állítólag az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer fejlettebb radarjai adták meg a lőelemeket a Pancir rövidhatótávolságú rakétáinak és gépágyúinak.

De mi lehet az ukrán támadás célja? Herszon városa? A Dnyeper torkolata? Tény, hogy az ukrán egységek – foci szakkifejezéssel élve – régóta lopják a távolságot, és egyre közelebb kerülnek úgy a folyóhoz, mint a nagyvároshoz. Első gondolatom az volt, hogy a támadás célja a morál erősítése, a hónapok óta nagyrészt visszavonulásban lévő ukrán fegyveres erők harci kedvének feltüzelése. Lényegében egy diverzió, egy gyengébben védett, de fontos célpont ellen. Azért, hogy eltereljék a figyelmet, és

Történelmi példaként a balvégzetű dieppei rajtaütés jutott az eszembe.

Mielőtt azonban tovább juthattam volna a gondolatmenetben, megjelent Francis Fukuyama főideológus interjúja a Deutsche Wellén, amely mindennél jobban rávilágít az offenzíva hátterére. „És ezért tartom fontosnak, hogy Ukrajna területeket foglaljon vissza a nyáron. Vissza kell nyerniük a katonai kezdeményezést. Mert a Nyugat egysége mindenekelőtt azon múlik, hogy az emberek továbbra is elhiszik-e, hogy van katonai megoldás a problémára. Ha az az érzésünk, hogy a háború egy patthelyzetbe jutott, ami sokáig tart, akkor az egységen repedések keletkeznek. Utána pedig egyre hangosabban szólítják majd fel Ukrajnát, hogy adja fel a háború befejezése érdekében” – fogalmazott Fukuyama.

Összefoglalva a fentieket: úgy néz ki, az ukrán hadigépezet finanszírozói benyújtották a számlát.

az oroszok elleni háborúba. Csak nehogy egy újabb „Halál ötven órája” legyen belőle. Mert ebben az esetben a már korábban gyakorlatilag fizetésképtelenné vált Ukrajna mögül fénysebességgel fognak kihátrálni az elszabott szankciók hatásaitól szenvedő nyugati államok. A következményeket, azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni, hiszen a jeleit már a bőrünkön érezzük. A Trónok Harca után szabadon: Közeleg a tél!

--

Nyitókép: Ukrán katonák harcálláspontjukon, a Harkiv közelében húzódó orosz fronton július 2-án.

fotó: MTI