Megnéztük, mennyit ér a baloldal javaslata – áfacsökkentés és/vagy ársapka?

Szalai Piroska írása

***

Hétfőn a Jobbik és a DK ismét azt követelte a parlamentben, hogy csökkentse a kormány az élelmiszerek áfáját. Orbán Viktor miniszterelnök akkor a válaszában úgy fogalmazott: „hogy ha áfát csökkentünk, akkor azzal nem az ár megy lejjebb, hanem a kereskedők fogják eltenni az összeget. Ezért a helyes politika az ársapkák politikája. Ezért helyes és fenntartandó, hogy a rezsicsökkentést megvédjük, fontos, hogy az élelmiszerek egy részén és az üzemanyagon ársapka van, illetve a kamatokat is bekorlátoztuk.”

Köztudott, hogy a baloldali döntéshozók a világon mindenhol áfacsökkentéssel akarják megállítani az áremelkedést. Ez már Németországban sem hozott eredményt. Ott június 1-től úgy csökkentettek adót, hogy a dízelolajnak 17 centtel, a benzinnek pedig 35 centtel kellett volna kevesebbe kerülni. Csakhogy egyetlen napig sem lettek ilyen mértékben alacsonyabbak az árak.

Sőt, június 14-re már a kisebb csökkenés is teljesen eltűnt, azóta pedig jóval a májusi fölé emelkedett mindkét üzemanyagfajta ára. A német emberek szerint ez az intézkedés nem más, mint adópazarlás. Támadják is a pénzügyminisztert és a gazdasági minisztert, hisz az adócsökkentés a gyakorlatban 3 milliárd euró áthelyezését jelenti az adófizetők pénzéből az olajtársaságok zsebébe. A németek arra panaszkodnak, hogy az intézkedés valójában az olajiparnak kedvez, nem az autósoknak.

E tapasztalatok ismeretében a DK, a Jobbik és a teljes baloldal az élelmiszerek áfájának csökkentésével

azaz nem a vásárlókat, a magyar családokat.

Nézzük a részleteket!

1. Az alapvető élelmiszerek áfája már most is 5%

A kormány korábban hat alkalommal csökkentette különböző alapvető élelmiszerek áfáját, minden esetben 22 százalékponttal, így azok 27%-ról 5%-ra mérséklődtek. A baloldal egyetlen esetben sem szavazta meg ezeket.

Sajnos ezen intézkedések hatására csak nagyon kis időre és kisebb arányban lettek alacsonyabbak a fogyasztói árak. Igaz, az áfacsökkentések a termelőknek segítettek valamelyest, emellett javult az élelmiszerbiztonság, valamint csökkent a fekete vagy szürkeimport.

azért, hogy a szomszédunkban zajló fizikai háború mellett kibontakozó gazdasági háború családokra zúduló hatásait mérsékelni tudja a kormány.

Ha egy olyan időszakban, amikor nem volt különösebb gazdasági fenyegetettség, nem volt érezhető hatása a 22 százalékpontos áfacsökkentésnek, akkor egy háborús inflációs környezetben a mindössze 5 százalékpontos csökkentésnek miért lenne? 

2. Az adóbeszedési hatékonyságunk Európában a legnagyobb javulást mutatja

Hazánkban ma elsődlegesen a fogyasztást adóztatja a kormány a munka helyett. Ebből tartják fenn az államot, azaz az oktatást, egészségügyet – többek közt. A jelen helyzetben még jobban oda kell figyelni minden apró részletre. A kormány évek óta úgy tudja a munkát terhelő adókat jelentősen csökkenteni, hogy közben az áfabeszedési hatékonyságot jelentősen javítja.

ami az Európai Unió egyik legrosszabb értéke, a V4 országok között pedig a legrosszabb érték volt. 2020-ra az adóbeszedési hatékonyságunk az Európai Bizottság előrejelzése szerint 6,1%-ra javult, ami a legnagyobb javulás volt az Unióban. 

3. A Gyurcsány-kormány „áfacsökkentése”

Emlékezzünk: a Gyurcsány-kormány a 2006-os választások előtt, január 1-től lecsökkentette ugyan az áfa kulcsát, de a választások megnyerése utáni egyik első rendelkezésükkel vissza is vonták a csökkentést már szeptember első napjától.

Egy állam nagyon ritkán, csak végszükség esetén él az év közbeni adóemelés eszközével. Ez a gazdaság kiszámíthatóságát nagyban rontja, s nagyon rossz üzenete van mind a belföldi, mind a külföldi gazdasági szereplők felé.

a kormány az emeléssel nem tudott várni még 4 hónapot sem. Nálunk már akkor itt volt a pénzügyi válság, míg az egész világon még minden rendben volt. Egészen konkrétan: 2006-ban világszerte minden gazdasági mutató javult, ahogyan az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok mindegyikében is – kivéve nálunk. Ez – sajnálatos módon – egyértelműen az akkori hibás kormányzás miatt történt.

Aki időt nyer, életet nyer

A pandémia alatt megtanultuk, hogy ha a kormány képes laposítani a járványgörbét, akkor az egészségügy el tudja látni a többletigényeket, s kevesebb áldozatot szed a járvány. Gondolkodjunk ugyanígy! Ha a kormány le tudja laposítani a fogyasztói árak növekedésének görbéjét,

A múlt év novembere óta működő üzemanyagár-sapka, a február óta életben levő élelmiszerár-sapka, valamint a 2013-ban elindult rezsicsökkentés hatására a magyar fogyasztói árszínvonal még mindig az egyik legalacsonyabb Európában. Az inflációnk jelenleg az uniós tagországok középmezőnyében helyezkedik el, s legalább 5%-kal több lenne, ha megszűnnének ezek a valóban hatékony intézkedések. Több euroövezeti országban is nagyobb a magyarnál az árak emelkedése, pl. Észtországban 20,1%, Litvániában 18,5%, Lettországban 16,8%, Szlovákiában 11,8% volt a májusi adat.

Az átlagkereset infláció feletti reálérték-növekedése pedig még az idei év első négy hónapjában, a háború alatt is 10% volt, amelyhez nagyban hozzájárult az idei 20%-os, jól időzített minimálbér-emelés.

Magyarország 2019-re, vagyis még a járvány előtt kitört a szegény országok közül, s a járvány alatt sem esett vissza. 2010-2019 között 1,39 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők száma. Ahhoz, hogy ne essenek vissza a nélkülözők közé, nem tehetünk olyan meggondolatlan intézkedéseket, mint amilyeneket az ellenzék most is javasolt.

A szerző munkaerőpiaci szakértő

Kapcsolódó

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi