A szuverén nemzetállamoknak védekezniük kell a multikkal szemben – William Dalrymple brit történész a Mandinernek

Miért jön el az MCC Fesztiválra?

Mindig élveztem Magyarországra jönni, és a fesztivál újra kiváló alkalom erre.

Előadásának címe az, hogy „Bigtech versus a szabad világ”. Hol kezdődött a küzdelem?

Az előadás a legújabb, Kelet-Indiai Társaságról szóló könyvemen fog alapulni, melynek címe The Anarchy. A brit Kelet-Indiai Társaság a világ első multicége volt, ami rátette a kezét egész Indiára, háborúzott Kína ellen, és ópiumot adott el a kínaiaknak. És ez nem állam volt, nem ország, hanem egy vállalat. Működése igen szörnyű példája a nagy multinacionális vállalatoknak, mint ma a Google vagy az ExxonMobil.

Szerintem igen. Bár mint azt a Guardianban írtam, az olyan mai vállalatok, mint a Google, az ExxonMobil, a Wallmart és mások minden hatalmuk ellenére sem érik utol befolyásban és kegyetlenségben a katonai erőt is alkalmazó, egykori Kelet-Indiai Társaságot, ami elfoglalta egész Dél-Ázsiát. Ezzel együtt a nemzetek kormányainak aggódniuk kellene az ilyen multik hatalma miatt.

Nem aggódnak eléggé?

Nem. Szerintem elfelejtettünk aggódni az ilyen vállalatok hatalma miatt. A politikai törvényhozás és a döntéshozatal a szuverén, demokratikus nemzeteknek a feladata, nem a multicégeké, amelyek ellen szerintem védekeznie kellene az államoknak.

Ázsia-szakértőként hogy látja: hanyatlik a Nyugat?

Ez nem kérdés. A történelem nagy részében a világ két legnagyobb gazdasága India és Kína volt. Európa a középkor végéig relatíve szegény volt, aztán ez változott. Most, a gyarmati kor utáni időkben Kína és India újra elfoglalja majd az őt megillető helyet a világ színpadán. India lassabban, de ugyanolyan hatalmas lesz, mint Kína. Európa relatíve hanyatlani fog, persze nem leszünk szegények, de másodlagos szerepünk lesz. Az Európai Uniónak lényeges szerepe van abban, hogy megvédje Európa helyét a világban. Ezért is sajnálom, hogy a hazám kilépett az EU-ból, kár a Brexitért. Nagyon fontos változás, hogy Kína katonailag és gazdaságilag is felzárkózik. Ez egy új éra kezdete. Kína egy totalitárius diktatúra, szóval veszélyes időket élünk. A kínai katonai technológia ugyanakkor utoléri a nyugatit, változik a világ hatalmi egyensúlya. A hidegháborúéhoz hasonló időszakba lépünk.  

A járvány visszafogta a globalizációt, és mindenki arra törekedett, hogy a stratégiai ágazatok otthon tevékenykedjenek.

A járvány hosszú távú hatását még nem ismerjük. A kelet emelkedik, India lassabban, mint Kína, de fel fog emelkedni a következő harminc évben.

Miről szól majd a következő könyve?

Arról, hogy miként hatott az indiai kultúra a világra. Kevesen tudnak az indiai kultúra globális hatásáról, pedig fontos. Egy másik panelben az MCC Feszten beszélni fogok az indiai spiritualitásról, elvégre a buddhizmus és a hinduizmus is erősen hatott a világra.