Putyin azt akarja, hogy semmi ne emlékeztessen Ukrajnára

„Van különbség a magyar kormány és a magyar emberek megítélése között?

Amikor az emberek idejönnek, a nyelvet nem értik, nem tudják elolvasni az újságokban a magyar álláspontot, de látják az őket fogadó emberek mosolyát, érzik a kedvességüket. Ez Magyarország képe az ukránok szemében. Én azt vallom, hogy különböző szinteken mindenki más és másmilyen segítséget tud adni. Azt, amit a magyar kormánytól kérünk, nem fogom kérni attól az embertől, aki segítséget nyújt, és még a kis aprópénzét is a menekültnek adja.

A magyar kormány álláspontja kihat az ukrajnai magyarok megítélésére?

Én egyetlen olyan ukrán emberrel sem találkoztam még, aki a magyar kisebbséget hibáztatná az esetleges politikai nézetkülönbségek miatt. Arra a kérdésre, hogy a magyar kisebbséghez hogyan is viszonyulnak az ukránok, azt mondom: ők a mi állampolgáraink, ők a mi magyarjaink.

Érez-e bármilyen elmozdulást a magyar kormány kommunikációjában, illetve álláspontjában, akár az önhöz való viszonyában a választási kampány és a Fidesz elsöprő győzelme óta?

Fölállt az új kormány, a kampánynak vége, és én nagyon örülök ennek abból a szempontból, hogy most lehetőség nyílik az együttműködés mélyítésére, és számítok arra, hogy az új kormány ezt elősegíti. Természetesen eddig is voltak nagyon komoly gesztusok, ezek közé sorolom például Magyarország humanitárius segítségét, azt, hogy a kormány csatlakozott azok táborához, akik az Európai Unióhoz való gyorsított csatlakozásunkat támogatták, és még sorolhatnám. Tovább kell folytatni a párbeszédet.

Most nagyon diplomatikusan fogalmaz, de korábban Orbán Viktor választási kampánymondatára reagálva zárt körben azt mondta, hogy »stratégiai nyugalom csak a koporsóban lesz«, amely lényegében arról szólt, hogy nem lehet egy napon említeni a rezsicsökkentést és a háborút, illetve a megszavazandó szankciókat.

Ez egy március 15-dike előtt tartott beszédem volt, ahol azt mondtam, a stratégiai nyugalom lényegében azt jelenti, hogy nyugodtan kivárnak mindaddig, amíg mi harcolunk, és ha nem segítenek, akkor nem fogjuk túlélni az eseményeket. A mi mostani beszélgetésünk is ezzel kezdődött: az, hogy meddig fog tartani a háború, attól függ, kapunk-e elegendő és megfelelő fegyvert. Én például még csak feltételezni sem akarom azt, hogy eljöhet egy olyan pillanat, amikor az orosz hadsereg a magyar határnál fog állni, mert biztos vagyok abban, hogy az ukránok ki fognak tartani.

Zelenszkij elnök kérést és elvárásokat fogalmaz meg Magyarországgal, az Európai Unióval és a NATO tagjaival szemben. Csakhogy el szokott hangozni az a bírálat, hogy a százezres kárpátaljai kisebbség nem támaszthatott hasonló kéréseket és elvárásokat az elmúlt évtizedekben, hogy mind a nyelvtörvény, mind a kettős állampolgárság állandó feszültség volt a két ország között, és a háború ebben a feszült helyzetben érte a két államot.

Szerintem nagyon sok a mítosz a feszültségek körül. Például nagyon kedvező fejlemény, hogy tavaly összehoztunk egy oktatási munkacsoportot, amely három ülést meg is tartott, s a végén aláírt egy közös jegyzőkönyvet is. Az ilyen példák nem kaptak kellő figyelmet, így a közvélemény nem is tud ezekről a közös sikereinkről. De nem kerülöm meg a kérdést: magam is gyakran hallom, hogy azért, mert korábban voltak ellentétek, ezért most nem is kell annyira támogatni Ukrajnát. Közelítsük meg a problémát onnan, hogy önnek van egy szomszédja, aki, lehet, hogy nem tetszik, mert nem annyira szép, mint amennyire ön szeretné, nem úgy öltözködik, amely az ön ízlésének való. De ha jön egy gyilkos, aki megpróbálja megölni őt, akkor azt fogja mondani, hogy nem igazán kedvelem ezt a szomszédomat, mert nem túl szép, a ruhája sem tetszik, úgyhogy öljék csak meg nyugodtan, ön meg a szépen fölöltözött gyilkossal él majd szomszédi viszonyban?

Bizonyos időszakokban nagyon fontos a prioritásokat kijelölni. Ez most az, hogy Ukrajnának segíteni kell abban, hogy be tudja fejezni ezt a háborút, és megőrizze a területi egységét. Ez most a legfontosabb feladat. Amikor vége a háborúnak, akkor visszamehetünk, beszélünk, tárgyalunk, megállapodunk. Biztos vagyok abban, hogy számos dolog meg fog változni. És ezt most szélesebb körben érintem, hiszen Ukrajnának lényegében volt egy olyan ígérete, hogy a NATO tagja lesz, volt egy budapesti memorandum, amely garantálta a biztonságunkat. És ehhez képest most a háború kezdetekor sokan arról beszéltek, hogy Ukrajna úgyis csak néhány napig tart ki, minek neki segíteni. Majd később ez úgy alakult, hogy rendben, segítsünk kicsit. Most már az a helyzet, hogy a komolyabb partnerek is fölismerték, hogy tettekkel is segíteni kell. Egyébként, az Unió már több alkalommal is biztosított forrást fegyverek és védelmi felszerelések vásárlásához, s ennek jóváhagyásához ­Magyarország is hozzájárult. Úgyhogy vannak pozitív fejlemények.”

Fotó: MTI/Mónus Márton