Körösényi András: Az Orbán-rezsim autokratikus, az új jobboldal pedig kiszolgálja

Az elmúlt három évtized folyamán a konzervativizmus kilépett marginális pozíciójából, majd mainstreammé vált Magyarországon, mutatott rá csütörtök délelőtti budapesti előadásában Körösényi András. A politikatudós a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Molnár Tamás Kutatóintézet közös konferenciáján bírálta a kategorizálása szerint „új jobboldalhoz” tartozó, NER-közeliként említett és feltétlen lojalitással címkézett értelmiségi elitet. 

Más a konzervatív és más az „újjobbos”

Konzervativizmus és új jobboldal című előadásában Körösényi András egyfajta kormánypárti konzervativizmusként értelmezte az új jobboldal megjelenését hazánkban, ami szükségessé teszi konzervativizmus és új jobboldal összehasonlítását. Szerinte a legfontosabb különbség, hogy a konzervativizmus egyfajta szellemi áramlat, világkép, míg az új jobboldal azzal az igénnyel lép fel, hogy minden téren igazolja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER). A konzervaitizmus nem kritikai elmélet, de nem is politikai opportunizmus, távolságot kell tartania a politikai gyakorlattól és reflektálnia kell a politikai rezsim kérdéseire, hangoztatta az egyetemi tanár.

Ütközőpontként azonosította azokat az új jobboldali jellemvonásokat, melyek – mint fogalmazott – nem egyeztethetők össze a konzervativizmussal. Ilyennek látja a radikalizmust, a forradalmi hevületet, az ellenségkép-konstruálás folyamatát és a permanens alkotmányozást is. A konzervativizmustól idegen a radikalizmus, hívta fel a figyelmet Körösényi András, jelezve, a valódi konzervatívok számára a politika nem elsődleges cél vagy eszköz. 

Lázadás a jog uralma ellen?

Felrótta az új jobboldal számára, hogy az intézményellenessé vált és lázad a joguralom ellen.

A jogpozitivizmus az önkényuralom eszközévé válhat, figyelmeztetett, amire Körösényi meglátása szerint az elmúlt évtizedben hazánkban több példa is akadt. Úgy látja, egy önkényesen működő hatalom létezik Magyarországon, ami ugyanígy önkényesen felülírja a jogot, kiszámíthatatlanná téve a hatalomgyakorlást, ami ráadásul – mondta – ellenőrizetlen. Erre példaként a kihirdetett veszélyhelyzeteket és a pedagógussztrájk kezelésének módját említette.

A tömeg és a nép nem tekinthető autonómnak és a józan ész letéteményesének, ellenben azzal a logikával, amit az új jobboldal követ, mondta. Szerinte a szavazók nagyon gyakran inkább politikai vezetőjüket követik véleményük kialakításakor és nem arról van szó, hogy saját, kiforrott véleményük kinyilvánításával visszajelzést küldenek a politikai elit számára, utalt a népszavazások eredményére a politológus.

A politikai lojalitás elvárássá válása a politikai eszméket és azokról való gondolkodást deformálja, ezért nagyobb távolságot kell tartani az új jobboldal rezsimigazoló ideológiájától – vonta meg a következtetést előadása végén Körösényi András. 

Válaszok és viszontválaszok: éles vita a konferencián

A politikatudós felszólalása után a konferencián szintén előadó Békés Márton történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője jelezte: Körösényivel ellentétben nem venné a bátorságot arra, hogy megmondja, ki konzervatív és ki nem, ezt mindenki saját maga képes öndefiníciója során eldönteni. Válasza után átnyújtotta a folyóirat friss számát Körösényi számára, kérve, olvassa el, mielőtt erőteljes kritikát fogalmaz meg.

Körösényi András viszontválaszában tisztázta, megítélése szerint az új jobboldal sok ponton ambivalens viszonyban áll a konzervativizmussal, amely álláspontját fenntartja. Bő évtizede működik olyan politikai rendszer, ami felvet kérdéseket, többek között a demokráciához való viszony területén.

Az előadás végén Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is kérdést intézett a szónokhoz. Arra volt kíváncsi, miért elvárás egy kormánnyal szemben, hogy teljes mértékben konzervatív legyen, egyebek mellett olyan jelenségeket és intézményeket konzerválva, amelyeket az ország egy diktatúrából örökölt. „Versenydoktríner-dogmatikus” megközelítésnek nevezte Körösényi felszólalását.

Második viszontválaszában Körösényi András jelezte, egy konzervativizmus-konferencián adekvátnak találta felvetni a fenti kérdéseket. Kritikáját nem az Orbán-rezsim, hanem a jelenlévő „új jobboldaliak” felé címezte, így – körbemutatva – Schmidt Mária, Megadja Gábor, Békés Márton és lapunk főmunkatársa, Szilvay Gergely számára. 

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Fidesz 2011. november 15-i kongresszusán.
Fotó: Mandiner/Földházi Árpád