Részt vett a Lengyelországból származó zsidó árvák mentésében, a váci otthonban történő elhelyezésükben.
Weiss Edit, a csepeli lőszergyár tulajdonosának lánya a videóportré szerint „meghatározott szakmájú személyeket verbuvált az internált lengyelek körében”, majd segítette őket, hogy továbbmenekülhessenek Irakba és Franciaországba. Közbenjárt a zsidók magyarországi helyzete ügyében, és sok lengyelországi zsidót mentett meg a deportálástól. A rövidfilm végén leszögezték: „a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság működésének köszönhetően sok lengyel maradhatott életben”. Magyarországon közel 120 ezer lengyel lelt menedékre a második világháború idején: 1939 és 1946 között csaknem kétszáz magyarországi településen éltek, a bizottság azon szervezetek egyike volt, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a menekültek segélyezésében.
Harmadik alkalom
A Virtus et Fraternitas érmet a lengyel államfő ítéli oda a totalitárius rendszerek kutatásával foglalkozó varsói Witold Pilecki Intézet kezdeményezésére. A „hősies magatartásért”, valamint „az emberi méltóság védelmében tanúsított kivételes bátorságért” odaítélt, a 20. század folyamán a lengyeleket segítő külföldieknek szóló díjakat idén harmadik alkalommal adták át.
Tavaly mások mellett a lengyel háborús menekülteket szintén segítő esztergomi polgármesternek, Etter Jenőnek (1889-1973) is odaítélték a díjat, 2019-ben pedig Utassy Lóránd ezredest (1897-1974), a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium hadifogoly-ügyekkel foglalkozó osztálya vezetőjét (1943-1944) tüntették ki. A Virtus et Fraternitas kitüntetéseket kezdeményező varsói intézet névadója, Witold Pilecki 1940 szeptemberében, a Honi Hadsereg katonájaként saját elhatározásából