Robert Habeck gazdasági miniszter márciusban Dohában bejelentette, hogy Németország hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Katarral, és ez nagyban hozzájárul majd az Oroszországtól független németországi energiaellátás kiépítéséhez. Ezt a megállapodást azonban március óta még nem sikerült tető alá hozni. A német sajtóban megjelent elemzések, jelentések alapján három ügy körül vannak még viták. Az egyik az, hogy Katar húsz évre szóló szállítási szerződést kötne, Berlin pedig nem kötelezné el magát ennyire hosszú időre. Sajtóértesülések szerint ebben a kérdésben van előrelépés: Katar már nem ragaszkodik mindenképp a két évtizedes futamidőhöz.
A második számú ügy, hogy Katar igyekszik elérni: a németországi terminálokra érkező jövőbeli szállítmányait ne továbbíthassák más európai országokba, hanem az összes gázt Németországban használják fel. Olaf Scholz azon kijelentése, miszerint a németországi terminálok más országok ellátását is segítik majd, azt jelezheti, hogy ebben az ügyben is van haladás. A harmadik vita a földgáz áráról szól.
Katar a kőolaj világpiaci árához kötné a németországi értékesítésre szánt földgáz árát,
Berlin viszont az európai földgázpiaci árakhoz. Ezzel kapcsolatban a német sajtó szerint egyelőre csak az biztos, hogy a katari gáz mindenképpen drágább lesz, mint az orosz.
Tamím bin Hamad Ál Száni berlini látogatásának egyetlen konkrét eredménye egy szándéknyilatkozat, amelyet Robert Habeckkel írtak alá. A katari uralkodó és a német gazdasági miniszter által jegyzett dokumentumban a többi között az áll, hogy a tervezett energetikai partnerség „a már elindult sikeres párbeszédre épül, és a tervek szerint kölcsönösen előnyös lesz mind az LNG-kereskedelem kiépítése, mind a két ország éghajlatvédelmi céljainak megvalósítása szempontjából”.