Jönnek a választások: miként szavaznának a fiatalok?

A fiatalok választási részvétele és preferenciái voltak a téma az MCC Ifjúságkutató Intézet rendezvényén. Az első előadást Brent Buchanan, a washingtoni Cygnal közvélemény-kutató tartotta. 

Buchanan szerint világszerte látható, hogy a fiatalok kevésbé járnak el szavazni, mint az idősebbek, ez igaz sok európai országra, de főleg az Egyesült Államokra. A kérdésre, miszerint mivel lehet rávenni a fiatalokat a szavazásra, Buchanan szerint az oktatás és a foglalkoztatottság javítja a szavazás esélyeit. Az Egyesült Államokban a nem-fehér férfiak nagyobb arányban maradnak el a szavazástól, mert nem figyelik annyira a politikát és sokszor fizikai munkában dolgoznak, ezért nem érnek rá ezzel foglalkozni. Hasonlóan kevéssé szavaznak azok, akik nemrég költöztek, és nem tudják, hova kell menniük. A fiatalok továbbá fogékonyak az álhírekre is.

az idősek azért is szavaznak, mert megszokták, hogy ha választás van, akkor szavazunk.

Az ezt követő beszélgetésen Tóth Bálint László, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola kutatója, moderátor kérdésére, miszerint követik-e a fiatalok a szüleik szavazási szokásait, Buchanan közölte, hogy a fiatalok szeretik azt hinni, hogy lázadnak, de nem lehet kitörölni amit 18 éven át látott az ember otthon. Lehet vele egyet nem érteni, de a hatás ott van. A legtöbb, amit a szülők tehetnek, hogy megmutatják: fontos élni szavazati jogunkkal.

Csepregi Gábor, az MCC vendégoktatója szerint a fiataloknak a kisebbségek és a környezet fontos témák. A fiatalokat nagyon foglalkoztatja a munka kérdése, és nagyon izgatja őket, hogy végül tudnak-e házat venni a fizetésükből.

Ezt újabb előadás követte: Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője előadásában igyekezte megválaszolni, hogy mennyire érdekli a fiatalokat a politika, társul-e aktivizmus az érdeklődéshez, és persze hogyan fognak szavazni áprilisban? Amióta csinálják a nagymintás fiatalságkutatást, azóta rendre az átlagtól negatív irányban eltérő a fiatalok érdeklődése, inkább tartósan kevésbé érdekli őket a politika. A többségnek a környezetében nincsen politikai véleményt nyilvánító ember. 

A család szerepe nagyon fontos, a politikai gondolkodás elsősorban a családi környezet által megszabott – véli Székely. A fiatalok „nyomokban lázadást tartalmazhatnak”, de többségük legalább az egyik szülőjével egyetért nézetei terén, kevesen vannak, akik erősen lázadnak politikai téren szüleikkel szemben. A fiatalok többsége inkább elégedett a magyar demokrácia állapotával. 

Pártpreferencia terén a 18-29 évesek között közel van egymáshoz a kormány és az ellenzék támogatottsága, de a Mi Hazánk és a Kutyapárt is a bejutás küszöbén billegnek, már ha a fiatalokról van szó.

van némi hullámzás, de Orbán Viktor előnye tartós Márki-Zay Péterhez képest – zárta szavait Székely.

Végül Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője beszélgettek, a moderátor Hajdú András, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola kutatótanára volt. Závecz szerint sokrétű a magyar választók politikához való viszonyulása, van érdekszemlélet, miszerint mi a jó nekem vagy családomnak, de ott van a családi háttér tapasztalata, és ez generációkon megy át. Persze ez sem fordítható le pártpreferenciára, hiszen a rendszerváltás óta sok jobboldali alternatíva volt, tehát aki régen MDF-es volt, az ma új párt után néz, nem határozhatja meg döntését, hogy szülei hova húzták az ikszet. 

Mráz szerint a lét nem határozza meg a tudatot, csak befolyásolja. A materiális elégedettségnek van hatása a választói vélekedésre, de azt hinni, hogy ez kizárólagos, tévedés. Inkább a konjunktúra-kérdésre szoktak fókuszálni, miszerint jó irányba mennek-e a dolgok. Ebből leszűrhető, hogy van-e protest-hangulat.

ez a háború hatására persze változhat, de „jelenleg kormányváltó hangulat nincsen Magyarországon”.

„Ifjúság” csak a tudományos irodalomban van Mráz szerint: ez egy sokszínű csoport, fontos például, hogy egyetemisták vagy sem, akikről beszélünk. A család hatása meghatározó, de ha egyetemre kerül a fiatal, úgy másik szocializációs közegbe kerül, és nő az esélye, hogy kiszakad a család politikai véleményt is befolyásoló hatása alól. Határon túl és külhoni fiataloknál sajnos nincsen ilyen kutatás, jelenleg 43 ezer külföldön szavazó, belföldi lakcímmel rendelkező szavazóról tudunk, de Mrázék úgy látják, hogy nem lesz százezres tömeg, még a külhoni választókkal együtt is mintegy. 300 ezer szavazóról lehet szó, és erre kutatói megállapítást nem lehet tenni. 

Fotó: Unsplash